Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Domonkos O.: Száz éves a soproni múzeum, 18671967

kutatása állt, akkor azonnal megértjük helyes szemléletének indítékait. Tudjuk, hogy pl. a milleniumi falu első ismertetőjét is ő írta a bécsi Mitteilungen der Antr. Gesellschaft számára. Nyilván hatással volt szemléletének kialakítására az ezredéves kiállításon látott falu és annak szobaberendezései. Becsületére válik a főőrnek, de a társulat főtitkárának (Kugler és Bella), hogy a javaslatot nemcsak elfogadták, hanem azt. a választmány előtt is támogatták elfogadásra. A megvalósításra külön ezer forint hitelt nyit a társulat.

70 A vállalkozás hatalmas munkát rótt Kuglerra és Bunkerre egyaránt. A német szoba anyagát a közeli Ágfalván, a horvátét Szarvkőn, a magyart pedig Kapuváron vásárolták meg a helyi értelmiség és papság segítségével. A kiállítás megnyitását ünnepélyesnek, Mosón, Győr és Vas megye, valamint a helyi hatóságok és iskolák meghívásával szándékozták megtartani szeptember végén (1901), mikorra a múzeum kalauza is elkészülhet.

71 A tervezett nyitás azonban résziben a néprajzi rész berendezésének késedelme miatt eltolódott. Időköziben megbukott a Soproni Építőibank, melynek ,, . . . bukása miatt, oly nyomasztó hangulat állott 'be városunk és megyénk minden körében, hogy a közgyűlés megtartása ebben a válságos időiben czélszerű nem lett volna. Elnök úr (Dr. Baán Endre alispán, D. O.) ő Méltósága is ily értelemben nyilatkozott és albbéli óhajának adott kifejezést, hogy a közgyűlést valamint a múzeum megnyitását minden ünnepi tüntetés elkerülésével tartsuk meg." A megnyitást 1901. dec. 29-re tűzték ki.

72 Az ünnepélyes közgyűlésen többek között Kugler Alajos főőr is beszámolt a végzett munkáról, a múzeum felszerelésének, a két múzeum szinte rendezetlen anyagának összeszedése, az anyag költöztetése körüli rendkívül fáradságos tennivalóiról, melyért a felelősséget személyesen viselte. ,,Életbe vágó, fontos és igen jelentőségteljes kezdeményezése volt a társulatnak az, hogy indítványomra a múzeumban néprajzi osztályt is akart felállítani. A néprajzi anyag mindinkább fogy, annak szükségessége pedig, hogy a magunk népe életét megismerjük, mindinkább szemünkbe ötlik. Ezen az abszolút igazságon is fordult meg, hogy a fölvetett kérdés elől ki nem térhettünk."

73 Részletezi a gyűjtés nehézségeit, a falvak vezetőinek közömbösségét az üggyel kapcsolatban, kiemelve néhány értelmiségit, társulati tagot, kik a munka során nagy segítségükre volt. Egy helyen megemlíti a jegyzőkönyv a főőr beszámolójából, hogy ezt a munkát Bunkerrel kezdték és (fényesen be is fejezték. Ennél több sajnos nem jutott az elismerésből Bunkernek. A jegyzőkönyv korábban idézett feljegyzése szerint a néprajzi osztály tervét Bunker vetette fel és dolgozta ki részletesen. — A közgyűlés befejezése után vonult a társaság a múzeum kiállítási termeibe, ahol Kugler a múzeum keletkezésének történetét adta elő. Utána tekintették meg a kiállítást, ,, . . . (melynek czélszerű berendezése és valóban szép kiállítása osztatlan elismerésben részesült."

74 A következő tavaszon összeült választmányi ülés telj.es megelégedését fejezte ki a látottak felett. Kugler Alajos jegyzőkönyvi köszönetben részesült, de ehsmerésben részesült Büníker J. R. és ifj. Storno Ferenc is. Kugler fáradságos munkájáért később a múzeumok főfelügyelőségétől, végül pedig a minisztertől is dicséretben részesült.

75 70 Uo. 209. 71 Uo. 240. 72 Uo. 245—246. 73 Uo. 259. 74 Uo. 265. 75 Uo. 266 és II. K. 9—10. 194