Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Lengyel A.: Megemlékezés a Dunántúli Történetkedvelők példamutatásáról

me helyességét, a társulat szükségességét mindenki elismerte: a dunántúli történetkedvelői lösszejöveteleik szép eredménye pedig a siker reményével biztatott; hittük, hogy ami Dunántúl minden szigorúbb 'rendszeresítés nélkül fennállhatott, az rendszeresítve s az egész ország területére kiterjesztve még jobban fog virágozni. "

17 Pesty Frigyes, a lapengedély birtokaiban most rnár maga is elérkezettnek látta az időit, hogy a Társulat életrehívása és közlönyének, a Századok-nak beindítása érdekében megtörténjenek a szükséges lépések. 1867 elején érintkezést keresett Ipolyi Arnolddal >és felkérte őt, hogy az Akadémia történelmi osztályának agilisabb tagjait lehetőleg mielőbb hívja össze a sürgető kérdések megtárgyalása céljából. A bizalmas értekezlet február 2-án Ipolyi lakásán ült össze, melyen a házigazdán kívül IHenszlmann Imre, Nagy Iván, Pesty Frigyes, Ráth Károly, Rómer Flóris, Thaly Kálmán, Torma Károly és Wenczel Gusztáv vett részt. A jelenlevők megvitattak a megalakítandó Társulat alapelveit, majd megbízták Thaly Kálmánt az alapszabálytervezet összeállításával, sőt a munka meggyorsítása érdekében egy három tagú albizottságot bocsátottak rendelkezésére. A kiküldöttek — Thaly irányításával —• gyorsan elkészültek a tervezet kidolgozásával, úgyhogy már öt nap múlva meg lehetett tartani a következő értekezletet, mely arra volt hivatva, hogy az alapszabályolk egyes pontjainak részletes szövegét rögzítse.

18 Ezen az összejövetelen már Csengery Antal, Horváth Mihály és Toldy Ferenc is megjelent, de Ráth Károly más irányú elfoglaltsága miatt személyesen ezúttal nem tudott részt venni a megbeszéléseken. Az értekezlet tagjai mindenekelőtt abban állapodtak meg, hogy ideiglenes bizottsággá alakulva, tehát már hivatalos formában tárgyalják meg a (megoldásra váró problémákat. Az elnöki tisztet Horváth Mihály, a titkári teendőket pedig — a többiek felkérésére — Thaly Kálmán látta el. A viták során igen élénk eszmecserék folytak, különösen szervezeti kérdésekben. Végül is — Csengery »és Toldy indítványára — jelentős változtatásokat eszközöltek az eredeti tervezeten, hogy a részvételi lehetőségek kiszélesítésével, komolyabb anyagi bázist teremtsenek a Társulat számára. A módosítások lényege abban rejlett, hogy az újabb javaslat a szakfénfiakból álló, életfogytiglani hatállyal tervbe vett választmány helyett, három 'évenként kinevezésre kerülő olyan választmány plánumát iktatta az alapszabályokba, amelynek tagjai minden megszorítás nélkül, a résztvevő 'és pártfogó tagok választottjaiiból állanának. A Történetkedvelők egy része nem helyeselte ezt a fordulatot, s főleg Ráth Károly vette nagyon rossz néven, hogy távollétében ilyen nem várt döntést hoztak. Pestyhez és Thalyhoz írt leveleiben eléggé éles hangon ítélte el a történteket,

19 de a további fejlemények irányát már nem tudta megváltoztatni. Március 10-én kimentek az első körlevelek, amelyek felihívással fordultak a nagyközönséghez, elsősorban persze a hazai történelem iránt érdeklődőkhöz, a szükséges aláírások összegyűjtése céljából. Az eredeti elképzelés szerint a bizottság úgy határozott, hogy legalább száz aláírásnak kell beérkeznie ahhoz, hogy a Társulatot megalakultnak lehessen tekinteni. Thaly Kálmán iés szűkebb baráti köre el is követett mindent a siker érdekében, bár az sem lehet vitás, hogy a Dunántúli Történetkedvelők korábbi 17 A Magyar Történelmi Társulat keletkezése. (Titkári beszámoló) Századok (1867) 1. füz. 1. 118 Szilágyi S., Titkári jelentés. — Emlékkönyv (Bpest, 1892.) 14. 19 Maiin M., i. m. 855—856. 171