Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Lengyel A.: Megemlékezés a Dunántúli Történetkedvelők példamutatásáról

Véghely Dezső Batthyány Boldizsárról értekezett, Nagy Imre a Fertő tavába süllyedt állítólagos településekről számolt be tanulmányaiban, míg Hencz Antal a rálbaszentmiíhályi templom értékeiről, történetéről tartott előadást.

8 Nagy örömet keltett a társaságiban Győr megye levéltárnokának az a bejelentése, hogy Pesty Frigyes egy magyar történeti lap kiadási tervével foglalkozik. A vendégek mindjárt a levél felolvasása után megígérték, hogy munkájukkal támogatni kívánják a vállalkozást, sőt kötelező felajánlást is tettek 50 példány elhelyezésére. Ráth egyébként már az összejövetelt megelőzően tárgyalt ebben az ügyben Pestyvel és többszöri levélváltásuk során a közlöny programját és cmiét illetően is megállapodtak egyimiással. Az eredeti elképzeléseknek megfelelően „Magyar Történelmi Szemle" néven akarták a lapot megindítani, feltéve persze, hogy sikerül majd az illetékes hatóságoktól a szükséges engedélyt megszerezni. Ráth Károly azonban még további meglepetéseket is tartogatott a vendégek számára, őszinte lelkesedés közepette mutatta be a Hazai Okmánytár első kötetének tizenegy kinyomtatott ívét, melyek a különböző levéltárakban feltárt okleveles anyag pontos, megbízható szövegközléseit tartalmazták. Valamennyien úgy érezték, hogy ezáltal ismét egy nagyon fontos lépéssel haladtak előbbre célkitűzéseik felé, különösen amikor arról is értesültek, hogy további kutatók és történészek jelezték, illetve vállalták leveleikben vármegyéjük monográfiájának megírását.

9 A répceszemerei találkozást követően nem sokáig kellett várniuk a Történetkedvelőknek, hogy újból együtt töltsenek el néhány közös munkanapot. Thaly Kálmán ugyanis a Komárom megyei Csép községben lakó Kis Dénes és Elek birtokosok útján kieszközölte, hogy az ottani közbirtokosság vendégül lássa a társaság tagjait. 1865. április 17-én, tehát szétválásuk után alig két hónapra ismét üdvözölhették egymást a hatodik összejövetel résztvevői, bár jó néhányan a munkatársak közül, családi és egyéb okok miatt, ezúttal sem tudtak eljönni. A triász tagjai különösen sajnáltak, hogy olyan agilis személyek, mint Botka Tivadar, Franki (Fraknói) Vilmos, Paur Iván, Pesty Frigyes és Rómer Flóris írásban közölték távolmaradásukat, mert ezt az alkalmat akarták az egylet formális megalakulására felhasználni. Már régóta elhatározott, eredeti tervüket azonban ennek ellenére sem változtatták meg. Ráth Károly a jelenlevők szívélyes üdvözlése után röviden ismertette a Történetkedvelők addigi munkásságát, vázolta feladataikat és az elérendő célokat, majd bejelentette, hogy az egylet tulajdonképpen most tartja alakuló ülését. Az elnöki tisztség elfogadására a hallgatóság soraiban ülő Ghyczy Kálmánt, az 1861. évi képviselőház elnökét kérte fel, aki már korábban is nagy érdeklődéssel figyelte a Répceszemeréről elindult mozgalom nagyszerű eredményeit. Ghyczy készséggel vállalta a megtisztelő feladatot és mindjárt megbízást adott Csapó Pálnak, Nagy Albertnek és Thaly Dénesnek, hogy még a Csépen eltöltendő napok tartama alatt készítsék el az egylet alapszabályainak tervezetét.

10 A munkaprogram egyébként a szokásos beosztású volt. Az Ajfcay család S Emlékkönyv 77. 9 Szantagh, Csapó, Kuíbinyi, Szathimáiry és Mészáros urak — az egykorú feljegyzések szerint — Árva, Fehér, Hont, Kraszna és Ung vármegyék történetének megírására vállalkoztak. 10 Emlékkönyv 77—78. 167