Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez
Az 1867. évi ideiglenes hajósmalmi rendszabálynak kiemelkedő hiányossága volt az az intézkedése, amelyik nem vette figyelembe a hajósmalmok és azok tulajdonosainak 1850. év előtt szerzett jogait. Ügy tekintette a malmokat, mintha annak tulajdonosai csak az 1851. február hó 15-én érvénybe lépett ideiglenes rendszabály megjelenése után szerezték volna személyes iparjogukat. Az első írásban is rögzített összeírásokat Győr megyében, Rózsahegyi Pál miniszteri biztos közreműködésével, 1869 október havában végezték el. Ez alkalommal a hajósmalmok jogállásának, illetve minősítésének rövid indokolását is bevezették a malomkönyvecskébe és az összeírási jegyzékbe. Ezek a feljegyzések néhány mondatból álló malomtörténeteknek nevezhetők. A rendszabályok fogyatékosságából eredő hátrányok főként akkor jelentkeztek, amikor valaki hajósmalmot vásárolt, vagy örökölt. Mindkét esetben az előzetes újabb kivizsgálás után a minisztérium döntésétől függött, hogy a gazdát cserélt hajósmalom fenntartási és működési joga új tulajdonosára átruházható-e vagy nem. Hosszú időbe telt és sokat kellett utána járni, mire az új malmosgazda kedvező döntést harcolt ki a maga javára. Végre a minisztérium 1876. év tavaszán a megye hajósmalmainak jogviszonyát újból megvizsgáltatta, majd a bizottság határozatait egyenként elbírálta, s a javaslatokat ugyanazon év végén jóvá is hagyta. Továbbá utasítást adott arra is, hogy az általa jóváhagyott határozatokat a tulaj don o,sok malomkönyvébe és a megyei hatóság nyilvántartásába vezessék be. Az ideiglenes rendszabály az 1888. év végéig volt A rvényben. Követte az 1885, évi XXIÎI. tc-re támaszkodó általános rendelet, amelyik már a való életnek megfelelően, a hajósmalmokat három jogviszony szerint osztályozta. A további felesleges hatósági vizsgálatok és a panaszok kiküszöbölése céljából a hatóságok észrevételeit, utasításait és határozatait a malomkönyvecskékbe és a megyei nyilvántartásokba is be kellett írni. 3 A malomkönyvecskék a hajósmalmok megszűnte után mint értéktelen holmik, a tulajdonosaiknál elkallódtak. Feleslegesnek tartották azokat tovább őrizni. A Győri Állami Levéltár azonban gondosan megőrizte a megye hajósmalmainak összeírásait, s most ezek segítségével képet nyerhetünk a XIX. szá zad végén Győr megye vizein még őrlő hajósmalmok életéről. 4 Az összeírási jegyzék hét darab külön-külön összefűzött kimutatásból áll. Mindegyikük más-más község határában őrlő hajösmalmok adatait tartalmazza. A tizenkét malomrév közül hat a Nagy-Duna, hat pedig a Kis-Duna mellett fekszik. Az ismertetést községenként, illetve révenként végezzük. A malomtulajdonos neve előtt álló sorszám egyezik az őrlőhelyen elfoglalt malomállás sorszámával. A név után következik a hatóságok által kijelölt maiomáilás részletes körülírása, majd pedig a malom történetének a kimutatásban található adatai. í. A véneki révben álló hajósmalmok: l.Csaby József és anyja, özvegy Csaby Pálné. Az Öreg-Duna jobb partján, úgynevezett Varasdon Huszár György ká3 Uo. 173—174. 4 GYÁL. Az összeírási jegyzékek borítójának címkéjén Tó. szig. cskzi jár i Malmok Jegyzőkvei 1869 3 . 1874 3 . 75 tintával írt felirat olvasható. (Kiegészítve: Tó-Sziget és Csilizközi járás) A közölt két összeírás külön jele: 992. sz./ki és 993. sz./ki. 124
