Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Tompos E.: Címeres céhemlékek a soproni múzeumokban
Ötletesen a kulcslyuk körül helyezte el a 3 vetélőt a soproni takácsok 1727-ből való céhládáján, annak mestere. 19 A soproni tímárok (Lederer) által viselt céheimért legszebben az 1820-ból való kókuszdió serlegen láthatjuk. Leveles koronán álló oroszlán tartja a pajzsot, amelyen áztatókád és felette két keresztbe tett vonókés látható. 20 (7. ábra). Az 1742-ből ránk maradt céhládájukon két oroszlán tartja a kádat és felette vonókés látható. Ugyanez a címer van a címerkiállításon levő temetkezési táblájukon (1682), melyet a Kund örökösök szívességéből mutathatunk be, a Liszt Ferenc Múzeum példányát a Lábasházban láthatjuk. (8. ábra). Sajnos nem ismeretes előttünk a soproni lövészek, az ácsok, a toronyőrség és még sok más céh címere. Ez annyival is sajnálatosabb, mert a megyében az egyetlen máig is élő céh a süttöri (ma Fertőd) ácsoké, akik egy-egy céhtestvér temetésén még testületileg jelennek meg. A soproni kádárok 1596~ból való céhpecsétnyomója a szombathelyi múzeumból került vissza. A kádársegédek 1628-i céhládáját a Storno gyűjtemény őrzi. Az 1779-ből való céhládájukon a címer: hordó felett nyitott körző és mellette két ágaskodó oroszlán fakalapácsot tart. A céhláda a Zettl-Langer gyűjtemény tulajdona. 1826-ból való a soproni bognárok behívótáblája, rajta kerék és felette szekerce. 1678-ból ismerjük ónkancsójukat. A címer: ovális pajzsban kerék. Nagyon szép a Zettl-Langer gyűjtemény bognár jelvényekkel díszített, 1823-ból való faragott széke is. Nem a bognárcéh címerét mutatja, de érdekes az Állami Levéltár címerkiállításán a soproni bognárok céhszabályzata. A céh tagjainak gyűrűs pecsétjeivel, melyek mind barokk pajzsban küllős kereket mutatnak, tehát a céhhez való tartozásukat ezzel is dokumentálják. A céh címerét láthatjuk a locsmándi bognárok 1703-ból való pecsétnyomóján: négyküllős kerék, felette szekerce. Igen gazdag és szép a pékek címeres anyaga. Szállásuk (Herberg) megjelölésére szolgáló cégéren két oroszlán egy perecet tart, felettük korona. ál (9. ábra). Ugyanezt láthatjuk 1794-ből származó temetési táblájukon. Ismeretlen helyről való egy 1721-ben készült fajansz tányér, ennek címerén zsemlétől és kiflitől kísért koronás perec látható. Céhládájuk (1777) nagyon szép, a címer: két oroszlán perecet tart, a perec felett zsemle, alatta kifli. A pinkafői lakatoscéh címere: ovális pajzsban kulcsot tartó oroszlán. A soproni lakatosok 1580-i pecsétjén barokk pajzsban középen puskazárszerkezet, mellette lakatosszerszámok láthatók. 22 Soproni magyar szíjgyártók címeres pecsétje (1610) ugyancsak a szerszámaikat mutatja. 23 A soproni mészárosok 1726-ból való ónkancsóján a címer: álló ökör, alatta bárd. (10. ábra). A csornaiakén (1793) rokokó keretben ágaskodó ökör. Mint mindenütt, Sopronban is a legszebbek közé tartozik a szűcsök címere, melyet 1629-ben készült és 1730-ban megújított temetési táblájukon láthatunk. Az ezüst kerettel ellátott pajzs hölgymenyét (hermelin) prémmel van bevonva, felette nagyon díszes, drágaköves rangkorona, amelyből pálma 19 Domonkos O., A soproni ruházati iparágak története. (Bpest, é. n.) 6. 20 Csipkés K., i. m. 229. 21 Va. Régi soproni cégérek. SSz III. (1939) 241. 22 Nagybákay P., Magyarországi vas- és fémműves céhpecsétek. Különlenyomat a Kohászati Lapok 1964. máj. számából. 6. ábra. 23 Uo. 15. ábra. 114
