Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Batári F.: Asztaloslegények Győrött a XVII. században

2. ábra. A Győri Asztalos- és Puskaművescéh legénykönyve, 1673. bői kiderül, hogy a Győrött megforduló vándorlegények döntő többsége német nyelvterületről származott. Ha a bejegyzések sorából 1—1 csoportot kiemelünk;, akkor természetesein a magyarországi legények száma — 60 fő — a legmagasabb.. A német legények területi megosztás szerint legtöbben az Alpesek vidékéről jöttek. Ausztriából 54, Svábföldről 34, Bajorországból 20, Frankföldről 19, Svájcból 15 asztaloslegény érkezett. Délnémet területről származó asztaloslegények magas száma figyelemre méltó. A korábban stíluskritikailag már felismert, XVII. századi magyar bútorműivességben jelentkező délnémet hatás egyik forrására mutatnak rá ezek az adatok. Az Alpesek vidékén kívül még Szászországból isj érkeztek nagyobb számban asztaloslegények. A ma már felosztott Sziléziából 29 Győrben megfordult asztaloslegény származik. Németország után Cseh- és Morvaország következik: ahonnan 21, illetve 9 asztaloslegény jelentkezett a győri asztalos céhnél. A távolabbi vidékek közül Dániából, Koppenhágából két legény: az északi Libauból (Kurland) egy vándor asztaloslegény kereste fel Győr városát. A magyarországi legények közül 13 győri származású, 8 Kismartonból, 6 Sopronból, 3 Besztercebányáról jött. A külföldi városok közül 10 odavalósi legénnyel Bécs vezet. 4—4 legény származási helye: Boroszló, Braunschweig Lübeck, Mainz és Münster; 3—3 legényé: Bautzen, Berlin, Bréma, Brixen, Innsbruck, Steyer és Strassburg. Az utolsó esetben nem egyértelműen gondolhatunk az elsass-i városra, mert a XVII. században több helységet is neveztek így. A puskaagyműves vándorlegények nagyrésze hazai származású, és a legtöbb Rohoncról került Győrbe. 96