Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Kozák K.: Adatok a győri vár középkori történetéhez
ként. 7 Valószínűnek látszik, hogy a honfoglalás idején keresztény lakosság élt e területen. A XI. század első évtizedében alapított győri püspökség közponja, a Káptalandomb lett. Itt adta ki I. István 1009. aug. 23-án a pécsi püspökség alapítólevelét. Pfannl Jenő szerint István olasz és dalmát építőmesterekkel fényes kőtemplomot építtetett Káptalandombon a Boldogasszony tiszteletére. Bedy Vince már valószínűbb képet alkot az első templomról. Ő azt kisebbnek, kezdetlegesebbnek tartotta, amely helyett — néhány évtized múlva — megépítették a püspöki székhelyhez méltó, nagyobb székesegyházat. 8 E feltevést megerősítik az újabb kutatás ezzel kapcsolatos adatai is. Legkorábbi székesegyházaink, templomaink kisebbek voltak és egy félköríves szentéllyel épültek. Ezideig nem ismerünk hazánkban olyan három félköríves szentéllyel záródó templomot, amely a XI. század elején épült volna. Ennek a típusnak nálunk való megjelenése és elterjedése a XI. század közepére, második felére és a XII. századra tehető. 9 Ennek alapján, az első győri székesegyházat is jóval kisebbnek tarthatjuk a jelenleg ismertnél, s feltehető, hogy annak helyén állt, mint Kalocsán, Gyulafehérváron, Székesfehérváron. 10 Az első győri székesegyház alaprajzi elrendezése és mérete talán hasonló volt a fent említett példákhoz. Hazai építészetünk fejlődését figyelembe véve, a második, nagyobb székesegyház kiépítésére a XI. század második felében kerülhetett sor. 11 A győri székesegyházra vonatkozó első írásos dCiatot Hartvik győri püspök (1088—1105) Agenda Pontificalisa őrizte meg számunkra. A szertartások leírásában többször említi a templom három hajóját, Mária tiszteletére szentelt főoltárát és más oltárait is. 12 A háromhajós, minden bizonnyal bazilikális elrendezésű templom hajóit ekkor még nem fedte boltozat, s a XVI. században készült alaprajzokról ismert támpillérek sem álltak még. A három félköríves szentéllyel záródó templom hajóját a XIII. század közepe táján boltozhatták be. 13 A székesegyház közelében, a Káptalandombon állhatott a püspöki lak is, már a XI. század elején. A legrégebbi püspöki lakóépület helyét, maradványait nem ismerjük. Helyére azonban utal a XIII. század közepe táján épült jlakótorony, az annak „bővítményeként" épült középkori püspöki palota és kápolna. A Káptalandombnak e része a középkor végén külön egységet képezett a győri váron belül, amely jól szemlélhető és megkülönböztethető a XVI. században készült alaprajzokon, valamint számos metszeten is. 14 Ezek az alaprajzok és metszetek nagy segítséget nyújtanak a vár korábbi állapotának kutatásánál, az építési szakaszok szétválasztásánál. 15 7 Pfannl J., i. m. 4. 8 Bedy V., A győri székesegyház története (Győr, 1936.) 3. 9 Kozák K., Félköríves szentélyű templomaink a XI. században. AÉ (1966) 47—64. 10 Uo. 52—55., 56—58., 59 és 61. — Henszlmann I., Magyarország ó-keresztény, román és átmenet stílű műemlékeinek rövid ismertetése. (Bpest, 1876.) — Bercsényi D., A székesfehérvári királyi bazilika. (Bpest, 1943.) — Entz G., A gyulafehérvári székesegyház. (Bpest, 1958.) — Gerevich T., Magyarország románkori emlékei. (Bpest, 1938.) — Dercsényi D., A magyarországi művészetek története. I. (Bpest, 1961.) 34. 11 Bedy V., i. h. 12 Jenéi F. — Koppány T., i. m. 82. 13 Nagyon valószínű, hogy ez az építkezés a Pok nembeli Omodé püspök nevéhez fűződik, amint azt a Győr történetével foglalkozó munkák említik, s akit a püspöki lakótorony építtető jenek is tartunk. 14 Az idézett, Győr történetével foglalkozó munkákon kívül még Pfannl J.: „Régi ábrák és képek Győr váráról" című dolgozatában találunk metszeteket és azoknak részletes jegyzékét a GySz 1. évi 7—-R. Í1930) számában. 68
