Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Gabler D.: Arrabona legkorábbi sigillatái

előzve meg a relief díszes edények beáramlását.

157 Az itáliai ill. délgalliai import közti megkülönböztetés nem jelenti a kereskedelem irányának változását. Azok az itáliai kereskedőcsaládok, akik a Claudius-Titus közti évtizedekben még főként az északitáliai műhelyek termékeit hozták be provinciánkba, később a déu|galliai árucikkekkel kereskedtek, melyek ugyanúgy Észak-Itálián keresztül érkeztek a tartományba. Már Claudiustól kezdődően a kereskedelem az itáliai edényekkel együtt egyes díszítetlen délgalliai gyármányokat is szállított, a kis póvidéki műhelyek hanyatlásával párhuzamosan pedig állandóan nőtt a la graufesenque-i, banassaci sigilláták száma az egyes szállítmányokon belül. Az I. sz.-i sigilláták időrendileg a következőképpen oszlanak meg: Claudius kori 1 db Claudius-Titus kori 7 „ Nero-Nerva kori 5 „ Vespasianus^kori 2 „ Vespasianus-Domitianus kori 5 „ Domitianus kori 11 „ Domitianus-Nerva kori 2 „ Domitianust-Traianus kori 7 „ Nerva-Traianus kori 5 „ A kereskedelem intenzitásának növekedése a megszállás kiterjesztésével függ össze. A korai, Claudius kori sigilláták csekély száma arra vall, hogy Arrabonát legfeljebb csak időnként, átmenetileg szállhatta meg egy-egy csapategység, állandó tábort azonban még nem építhetett ki. A Flaviusoknál korábbi gyártmányok száma általában éppúgy, mint egész Pannóniában nagyon kevés, a teljes anyagnak alig 15 %-áí teszi ki. E csoporthoz fenti Drag. 27-es darabon kívül tulajdonképpen csak a póvidéki gyártmányok sorolhatók, de még ezeknél is valószínűsíthető, hogy jó részük Vespasianus uralkodása alatt került Arrabonába. A Flaviusok korában a behozatal megnőtt, a 70-es évektől a Traianus uralkodásáig terjedő időszakban került a sigilláták 85 %-a az itt létesített táborba. Az együttes legkésőbbi darabjai a banassaci Natalis csoporthoz köthetők. E műhely még Traianus alatt is működött. A század 70—80-as éveitől kezdődő nagyméretű import az éremforgalommal és az epigráfiai adatokkal összhangban azt bizonyítja, hogy Arrábona állandó katonai megszállása, a tábor kiépítése ezekre az évtizedekre tehető. Gabler Dénes A dolgozatban előforduló rövidítések Dech. = Déchelette, J., Les vases céramiques de la Gaule romaine. (Paris, 1904) Fritsch, Riegel = Fritsch, O., Römische Gefässe aus Terra Sigillata von Riegel am Kaiserstuhl. (Karlsruhe, 1910) Fritsch, Baden = Fritsch, O., Die Terra Sigillata Funde der städt hist. Sammlung in Baden-Baden. (Baden-Baden, 1910) Herrn. = Hermet, F., La Graufesenque. (Paris, 1934) Holwerda = Holwerda, J

—H., Een romenisch Vlootstation bei Voorburg. (Leiden, 1923) Jacobs = Jacobs, J., JAK 6 (1912) Sigillatafunde aus einem römischen Keller zu Bregenz. Juhász = Juhász, Gy., A brigetioi terra sigilláták. Diss Pann II. 3. 157 Gabier D., AÉ 91 (1964) 94. 50