Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Gabler D.: Arrabona legkorábbi sigillatái

vevőpiac Raetiának északi része is, melyet számos lelőhely, mint Auerberg, Kempten, Aislingen," Reichenhall, Burghöfe

1

»" Gauting,

101 Marzoll

102 Seebruck

103 igazol. Az itáliai gyártmányok szép számmal találhatók meg Noricum területén is. Virunumból,

104 Celeiából, jujvavumból

105 és Ovilavából

106 már régóta számos példányt ismer a kutatás, L«M*V bélyeges darabot közölt Karnitsch

107 egy Linz környéki temetőből, W. Schuster pedig egy bélyeg nélküli példányt említ Möselhof

108 leletei közt. Lauriacumban eddig még nem. került elő, noha Észak-Noricumban Traismauer, Pöchlarn

109 Glasenbach

110 és Katzelsodrf

111 már régóta ismert lelőhely. Pannóniában a póvidéki sigillaták lelőhelyei fontos kereskedelmi utak közelében találhatók. Ezek közül legfontosabb a borostyánkő-út : a közelében levő városok és telepek leletanyagában számos északitáliai edény jelentkezik,

112 de ugyanez mondható el csaknem egész Nyugat-Pannóniáról. A győri edényeken szereplő díszítőmotívumokat gyakran láthatjuk a Fölliken,

113 Kitzelben,

114 Oslipon

115 és Fertőrákoson

116 előkerült töredékeken. Élénk kereskedelmi kapcsolatokat tett lehetővé az Emonából a Száva völgyén keresztül Viminacium felé vezető út. Ennek mentén Dobova

117 (Neviodunum mellett) Siscia és Sirmium

118 a legfontosabb lelőhely. Legnagyobb számban azonban a limes menti I. századi légiós- és auxiliáris táborok leletegyütteseiben szerepel — ezek közé tartozott Arrabona is.

119 Az újabb ásatások ismét felszínre hoztak póvidéki sigillatát Aquincum közelében, a Királyfürdőnél,

120 valamint Tácon.

121 Nagyjából ugyanezeket az útvonalakat említhetjük az itáliai barbotinos sigillaták elterjedésével kapcsolatosan is. A borostyánkő út mentén Emona Poetovio

122 Savaria, Scarbantia és Carnuntum a főbb lelőhelyek: Dél-Pannóniá99 Wiesinger, F., Jahresbericht des Oberösterreichischen Musealvereins (1922—24) 61 100 Ulbert, G., Die römischen Kastelle Aislingen und Burghöfe (Berlin, 1959) Tai. 32, 1. 101 Prähist. Staatssamml. (München, 1952) 702. 102 Christlein, R., BVGB1 28 (1963) Abb. 14. 10—11. 103 Kellner, H. J., — Ulbert, G., BVGB1 23 (1958) 68. 104 Egger, R., Führer durch die Antikensammlung des Landesmuseums Klagenfurt (Wien, 1921) 109. 105 Klose, O. — Silber, M., JAK 4 (1910) 123. 106 Karnitsch i. m. Taf. I 107 Karnitsch, P., Jahrb. d. Stadt Linz (1952) 485. 108 Schuster, W., Carinthia I. 144 (1954) 121. 109 Polaschek, E., PWRE 17. (1937) 1000. 110 Klose, O., JAK 4 (1910) 123. 111 Kerchler, H., Die römerzeitliche Brandbestattungen unter Hügeln in Niederösterreich — Dissertatio kéziratban — (Wien, 1964). 112 A pannóniai elterjedési területet lásd Gabler i. m. 113 Burgenländisches Landesmuseum, Eisenstadt. 114 Uo. Inv. 16223, 2. 115 Uo. Inv. 11931. 116 1965 áprilisában, a villa feltárása során talált e sorok írója Drag. 1 formájú maszkos töredéket. 117 Branka—Vikié i. m. 90. 118 Kunsthistorisches Mus. Wien IV. (1852) 119 Lásd 1—7. sz. darabokat! 120 Kába M., BpR 20 (1963) 260, 276. 121 A táci I. villa sigillata-anyagának feldolgozását e sorok írója végzi. Újabban Sotinból is ismerünk: Arheoloski muzej (Zagreb, 1873). 122 Miki, 1., Arheoloski Vestnik 9—10 (1958—59) Taf. IV. 8. Narodni muzej R. 8069 (Ljubljana). 4 fi