Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Tomaj F.: Győr utcái és terei
4 épületből álló köz valóban ,,köz" jellegű: hossza 32 m, szélessége 3 m, burkolata aszfalt. Mai nevét a múlt század első felének közepe táján kapta. Története: Az utcával kapcsolatban mindössze annyit tudunk, hogy a XVII. és a XVIII. századi telekkönyvek szerint Szent Boribála köz volt a neve. 65. Tanácsköztársaság útja Vásártérszer — Vilmos Császár út — Nemzeti Tanács útja — Vilmos Császár út — Szent István út — Sztálin út — Tanácsköztársaság útja. Belváros egyik legszebb és legforgalmasabb útja, a város kelet—nyugati főforgalmi tengelye. Az Űjlak utcánál kezdődik és a közel másfél kilométer hosszú, szép épületekkel és levegős parkokkal szegélyezett széles út egészen a Fehérvári útig terjed. Az út bal oldalán az építkezés majdnem teljesen zártsorú, míg a jobb oldalát az Eötvös park, a Honvéd liget, a Városi Tanácsházat körülvevő Szabadság tér és a Dimitrov sétány megszakítja. A város középületei közül a Megyei Bíróság, az SZTK központja, az Építőipari és Gépipari Technikum épületei helyezkednek el rajta. Az út hossza 1444 m, szélessége 12—24 m között váltakozik. Útjának burkolata aszfalt, egyes helyeken az út közepe kis füvesített padkákkal díszített. A Tanácsköztársaság útja nevet 1961-ben kapta. 1 Története: Az utca kialakulása már a XIX. században megkezdődött, de kiépítésének üteme lassú volt. A XIX. század második felében mellette húzódott a mai Eötvös tér helyén a gabonapiac, a Dimitrov sétány helyén pedig az állatvásártér. Hosszú éveken keresztül tartották a jobb oldalán a város kirakodó országos vásárait. Első nevét a Vásártérszert, amely akkor még csak a volt Pénzügyi palotáig terjedt, a rajta tartott vásároktól kapta. 1914-ben, az első világháború megindulásának évében nevét a város tanácsa Vilmos Császár útra változtatta. 2 A Nemzeti Tanács idején Nemzeti Tanács útja volt, de egy évvel később, a korábbi határozat hatályon kívül helyezése után ismét Vilmos Császár útja. 3 1937-foen Szent István út, 4 a felszabadulás után pedig Sztálin út lett a neve. Jegyzet: 1 GYÁL. Győr város tanácsának jegyzőkönyve 32/1961. — 2 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 333/1914. — 3 Uo. 368/1918. — 4 GYÁL. Győr város kisgyűlés! jegyzőkönyve 145/1937. 66. Tarcsay Vilmos utca Pálffy utca — Tarcsay Vilmos utca. A Tarcsay Vilmos utca Győr városnak észak—déli irányban haladó egyik keresztutcája, amely a Móricz Zsigmond rakpartot (22) az Árpád úttal (89) köti össze. Hossza 515 m, úttestének szélessége 8 m, burkolata aszfalt. A Tarcsay Vilmos utca nevet a felszabadulás után 1948-ban kapta. Névadója — Tarcsay Vilmos (1901—1944) — vezérkari százados volt, a fasizmussal szembeni katonai ellenállási mozgalomnak egyik szervezője. 1 Története: Az 1820. évi bástya-bontás után alakult ki fokozatosan. Az utca eredeti neve Pálffy utca volt. la Pálffy Miklós, a kor egyik legkiválóbb magyar hadvezére és Schwarzenberg Adolf 1598. március 29-én maroknyi sereggel, a petárda segítségével a déli, Fehérvári-kaput berobbantották és másfél napos harc után Győrt visszafoglalták a töröktől. 2 A Bach-korszakban Pálffy Gasse volt a neve. 358
