Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Tomaj F.: Győr utcái és terei

sarkán a Tanítóképző épült fel 1894-ben. Ezt három évvel később, 1897-ben követi a város Fiú Felső Kereskedelmi iskolája, amelynek egyemeletes szép épülete az utca városias képét jelentősen emelte. Utolsónak a volt „Pénzügyi Palota"' építését fejezték be 1903-foan. Első nevét Czech János, a reform kori Győr egyik legtevékenyebb polgárának közelben levő fácánosáról kapta. Jegyzet: 1 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 347/1922. 23. Gorkij utca Szent Sebestyén utca — Kereszt utca — Lukács Sándor utca — Kereszt utca — Teleky utca — Kabók Lajos utca — Gorkij utca. Belváros leghosszabb észak—déli irányú utcája. A Dunakapu tér(8)-nél kezdődik és a Tanácsköztársaság útjánál (39) ér véget. A Belváros többi utcájához viszonyítva kissé ferde alakja van, ami azzal magyarázható, hogy a várfalak lebontása után az új utcák iránya lényegélben folytatta a Belváros nyugati— keleti, illetve észak-nyugati irányát.

1 Hossza 621 m, úttestének szélessége 5—8 m, burkolata aszfalt. Mai nevét 1953

J

ban kapta Gorkij Makszim (1868—1Ö36) világhírű orosz íróról, a szocialista realizmus megalapítójáról.

2 Története: Az 1917. és az 1703. évi telekkönyvek szerint Szent Sebestyén utca volt. A múlt század első felének közepén — 1831-ben —, amikor a szentek neveit viselő utcanevek nagy részét megváltoztatták — valószínűleg mint keresztbe menő utca — Kereszt utca nevet kapta. A szabadságharc idején Lukács Sándorról, Győr vármegye és Győr város ,,teljes hatalmú nemzet- és kormánybiztosáról" nevezték el.

3 A szabadságharc leverése után — 1861-ig ismét Kereszt utca. Ekkor Teleky Lászlóról (1811—1861), az 1848-as Batthyány kormány párizsi követéről, a kiegyezési tárgyalások ellenzékének vezéréről kapta a nevét.

4 A felszabadulás után Kabók Lajos utca, majd Gorkij utca. Jegyzet: 1 Borbíró V.—Valló I., i. m. — 2 Győr város tanácsának jegyzőkönyve 4/1953. — 3 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 1613/1848. — 4 Uo. 563/186 24. Gutenberg János tér Riadó tér — Szent Erzsébet utca — Káptalandomb — Gutenberg János tér. A Jedlik Ányos utca (6) és a Káptalandomb (17) között fekszik. A tér közepén az ún. Frigyszekrény áll, amely nemcsak Győr, de az ország egyik legszebb barokk emlékműve. Területe 600 m

2

, burkolata terméskő. Gutenberg János térnek a Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesülete kérelmére — mivel a tér déli oldalának egyik épületében évtizedekig könyvnyomda volt — nevezte el a város tanácsa 1947-Jben.

1 Gutenberg János (1394 és 1399 között—1468) német nyomdász, az európai szedésnyomás feltalálója. Története. A középkori vár keleti kapujának az előtere volt. Sokáig Riadó térnek („Alarm-Platz") is nevezték, mert gyülekezési helynek is szolgált. A mai térről a Káptalandombra felvezető út volt a várból a Dunakapuhoz levezető út.

2 Az 1617. és az 1703. évi telekkönyvek szerint az akkori székesegyházig terjedő Szent Erzsébet (ma Rózsa Ferenc) utca része volt. Később — 1947-ig — a Káptalandombhoz tartozott. Jegyzet: 1 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 218/1947. — 2 Borbíró V.— Valló I., i. m. 189. 341 ii