Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Környei A.: Bors László

konstruálnunk, egész egyéniségét kell megrajzolnunk, ezért néhol segítségül kell vennünk politikai tevékenységének dokumentumait is és általában azokat az adatokat, amelyek megvilágítják életének, életművének egy-^egy szakaszát. Sopron megyei család gyermekeként született 1895. július 25-én Budapesten.

3 Bors András visszaemlékezéseiből kitűnően, ha nem is nyomorúságos, vagy hányatott, de legalább rendezetlen gyermek- és kamaszkora volt, ami semmiképpen sem hatott károsan fejlődésére, inkább elősegítette a romantikus hajlamokkal megáldott ifjú önművelését, intellektuális fejlődését. Legkorábbi eszmélésétől kezdve irodalmi és szociológiai érdeklődésű s már az éretlen ifjú magaviselete, tollpróbálgatása sejteti a költőt. Gyermekkori próbálkozás után

4 „A diplomás zsákhoirdó" című, a Pesti Hírlapiban 1913. augusztus 7-én megjelent riportjával kezdődik írói, újságírói pályája. A cikk még nem sokat mutat a későbbi publicistából, érezni ugyan a társadalommal szemlbeni elégedetlenséget, de ez még nem a szocializmushoz közeledő Bors László hangja. A riport megfogalmazása, stílusa azonban felnőttre, avatott íróra vall. Ezt az első leközölt írását csak lassan, vontatottan követik a többiek. Nem is írásaiban költő ekkor még Bors László, hanem életmódjában, amelyből kitetszik, végleg az irodalommal jegyezte el már ekkor magát. A művelődés iskolai kereteiből már régen kitört, író—művésztársaságban, szocialista olvasókörökben szívja magába a műveltséget. Alkalmi munkákkal keresi kénye-» rét, főleg újságoknál. Esténként irodalmi kávéházakban Nagy Lajos, Karinthy Frigyes, Somlyó Zoltán, Kassák Lajos, s a festő Szigethy István társaságában forgolódik.

5 Zsolt Béla kollégiumi lakásán Hevessy Iván és Moholy Nagy László társaságában ismerkedik a legújabb irodalmi és művészeti eseményekkel, irányokkal.

6 Széleskörű tájékozódást szerez az irodalmi—művészeti kérdésekben, de társadalmi—szociális érzéke is ekkor kezd kialakulni. Hiszen a rendezetlen életmód annyi sok munkával, az élet megannyi területével és a társadalom mindenrangú képviselőjével ismertette meg. Ennek az életrekészülésnek egy jellemző motívumát rajzolja meg önéletrajzi jellegű novellájában, a „Leggyönyörűbb nyár-ban. ,,A nyomorgó István már nagyon megunta a címírást és elhatározta, hogy a változatosság kedvéért egy darab ideig most fizikai munkát fog végezni." Így kezdődik a novella és az egész írást beragyogja ez a könnyed, kissé cinikus derű, noha a fizikai munkát nem látja könnyű kereseti forrásnak és meglátja mögötte a társadalmi igazságtalanságokat is.

7 De ezek az évek még nem arra valók, hogy az igazságtalanságokat ki is mondja, a készülődés, az egyéniség kialakulásának évei ezek. És egyéniségének kialakításához elsősorban a fenti novellában megrajzolt könnyed, de férfias, az élet adta feladatokat vállaló életmód járult hozzá. Ez tette őt derűssé, közvetlenné, s ugyanakkor határozottá is.

8 3 Bors A., i. m. SSz (1955) I. 34. — Életére vonatkozó adatokat 1. Bors András idézett cikkeiben bővebben. 4 Arkwright Rikhárd, Szövétnek (Pápa, 1908. II. 11.) — Bors A., i. m. SSz (1959) 58. 5 Bors A., i. m. SSz (1959) 59. 6 A szabadkőműves egyetemi internátusban (ma Szamuely u.) 1914—15-ben. — Csatkai Endre szóbeli közlése. 7 ESz (1916. XII. 24.) átdolgozva: Pózok és szerelmek. 69—75. Idézetünket a második változatból vettük. 8 Valamennyi visszaemlékezés rokonszenves, sodró egyéniségnek, bohém, vidám költőnek, ugyanakkor rendkívül éleseszű, határozott gondolkodónak, igen korán komoly embernek ismeri. — Az idézett cikkeken kívül: Gergely Sándonné Milkó Erzsébet, Szigethy István, Hevessy Iván, Sütő Nagy László, Dr. Csatkai Endre, Dr. Berezeller Richard szóbeli visszaemlékezései. 292