Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Horváth T.: A kapuvári népviselet

Női viselet. Az ingvállas öltözékek egyszerűbb formái megmaradtak, de egyre nagyobb szerepe van a viseletben az ujjasos öltözékeknek. (Bemutatunk két ingvállas munkaruhát): A 28. ábrán 57 éves kapuvári nagygazdáné kis kapával cukorrépát egyel házuk mögötti kertjükben. Van rajta egy világossárga, aprómintás parget sípujjú ing (már nem is fehér az alsóruha!),hosszúszárú teniszparget bugyogó (ma már elterjedt), barna parget melleses szoknya, sötétkék tarka puruc, egy tarka szoknya, fekete csíkos tarka kötény (újabban hordanak mintás kötényt hétköznap, de csak sötétet). [Fején kis kobak, fekete szövet szorító, világos tarka fejkendő. Lábán férfiszandál" A 26. ábrán 61 éves gartai asszonyt látunk, nyári délután az utcán, kapálásból hazajövet. Alsóruhája egy gyolcs hosszúing (rövid kézelős ingből átalakítva), kézelőjén 1924-ben készült kék-piros hímzéssel; melleses szoknyája barnás színű parget, felső része kék tarka. Fölötte egy kantáros, barna pargetszoknyát visel. Puruca is tarka. Legfölül feketemintás tarka szoknyája van, fekete glottköténnyel, de viselője bevallása szerint kékfestő kötény lenne szabályszerű. Kontyában bádogfésű, az újabban beszerezhetetlen szarufésű helyett. Szorítója vékony, fekete szövet. (,,Kázsmér köllene, de sajnálom, mer már csak kettő van és nem lehet kapni." Lábán fekete, bolti harisnya és fekete, készen vett félcipő. Az ujjasos öltözékekből is bemutatunk néhányat. Téli, otthoni munkára való öltözék az 1960-as években: hosszúing, bugyogó, melleses szoknya, alsó hosszúujjú blúz, vastag, kantáros abaparget szoknya, alsó parget puruc, két parget és egy tarka szoknya, parget rici, festő kötény. Fejen kis kobak, fekete szorító, fekete szövet fejkendő. Lábon parget kapca vagy patentharisnya, gumicsizmával. Ünneplőre példa egy gartai nagygazda menyasszony ruhája 1963-ból: fehér selemvirágú kelméből lekötős és szoknya, fehér, csipkés köténnyel. Haja koszorúban, rajta fehér félkoszorú mirtuszból, amilyent az előző korszakban is viseltek. Lábán fehér kötött harisnya és piros, pántos cipő. Ékszerei: fülbevaló, nyaklánc, gyűrű. Újabban terjed el a lekötős (-blúz) rövidujjú változata, a dindi (8. ábra). Ez már a városi rövidujjú blúzokra hasonlít, másrészt az ingváll utódjaként is fölfogható (23. ábra). Köznap és ünnepen is viselik. A nagyjából még parasztos ruha alatt és fölött megjelenő újabb darabok (pl. kombiné, zakószerű rövid félkabát) már konfekciós termékek vagy azok utánzatai. Mint ilyenek, már nem épülnek be a népviseletbe, hanem bomlasztják azt. A fejviseletben csak annyi a változás, hogy Kapuvárott egyesek hétköznap újra kontyfésűt viselnek (bádogból; 27. ábra). A pillangós kobak — a bokros inggel együtt — kiment a divatból az egyszerűsödés során. Egyébként a fejviselet az, amit a legszívósabban megtartanak, mint legszembetűnőbb helyi jellegzetességet (21—24. ábra). A lábbelit, pl. szandált, gumicsizmát egyre inkább készen veszik. Az ünneplőt — pántos cipőt, bőrcsizmát — mérték után szeretik csináltatni. A „tudatos" kivetkőzés fokozatai: előbb nagykabátot vesznek, aztán rövidre vágatják a hajukat, majd szűk egyberuhát öltenek. A lányok az 1960-es évek elején vetkőztek ki. Majd a menyecskék követték őket, főleg 1959—60-tól kezdve. Az 1960-as évek közepén Kapuvárott már csak 245