Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Horváth T.: A kapuvári népviselet

Első korszak: a XIX. század elejétől az 1870-es évekig Jelentős maradt a dohány, majd más 'belterjes művelésű növények (sör-árpa, cukorrépa termelése. A kapuvári parasztság.az osztrák_piacra .termelt szénát, hizlalt marihát. — Az uradalom érdekeivel egyre inkább ellenkezett a -parasztság szabadabb jogállása. Megkezdődött a hajdújogok korlátozása. A parasztság tiltakozása 1826-ban lázadásban robbant ki. A mozgalom leverése után gazdasági, életszínvonalbeli visszaesés következett, főleg a nagyszámú zsellérség számára.

2 Az 1800-as évek elején a nyugati országrészeken s így Kapuvárott is a korábbam nagyrészt önellátáson alapuló paraszti ruházat nagy változáson megy át: megjelennek a kisipari és gyári készítésű felsőruha-kelmék. A viselet alapja: anyaga részben kicserélődik. Táji viseletekről, szorosabb értelemiben vett ,,népviseletről" csak a felsőruhának szinte ..forradalmi" minőségi változása óta beszélhetünk, amióta már elég sok variációs lehetőséggel rendelkezik a ruházat helyi jellegzetességek kialakításához. A kapuvári népviselet első korszakában nagyobb tájon belül egységesek még az öltözetek. Ismertetésekor az általános rábaközi leírások (és egy ábrázolás) felhasználásával viszonylag teljessé tehetjük a kevés és szétszórt konkrét helyi adatókból nyerhető képet.

3 Kapuvár népének helyzete ekkor még sokban rokon a környező községekével (Garta, Vitnyéd, Babot, Osli) és feltehetőleg viseletkultúrájuk is közös. Beletartoznak a kor egyik legfejlettebb magyar viseletcsoportjába, a rábaközibe (aminél a répcemelléki még haladottabb). A kapuvári öltözékek nem térhettek el az átlagos rábaköziektől; úgy látszik, hogy akkoriban Csorna gazdagabb népének ruházata is fényűzőbb, mint a kapuvári parasztságé. Férfi viselefr\A XIX. század elején már két fő típousa volt Kapuvárott a férfi ruhának: gatyás vászonöltözék és nadrágos posztóöltözék. A régiesebb vászonöltözék, melynek alapvető darabja az ing és gatya, már kifejezetten nyári jelleget nyert. Az ing T-szabású, gallértalan, madzaggal záródó lehet, amilyen Kapuvárott az 1800-as évek végén ment ki a divatból. A gatya szabása, mérete hasonló lehet a későbbihez (12. ábra). A mezei munkákhoz csupán az említett két darabból áll a férfiak ruházata. A gatyát esetleg kékre festették a szennyeződés miatt. „Hiteles" helyi adataink is vannak olyanféle gatyás viseletre, ami köznapi kimenő lehetett. 1831-ben köröztek Sopron megyében két férfit. Az egyik ,,mint egy 20 esztendős, Baboti megyebéli születés, . . . ruhája egy fekete ködmen, rojtos, gatya, széles karimájú kalap, tsizma". Másik „mint egy 25 esztendős, kapuvári megyebéli születés, ... — ruhája egy posztó viselt paraszt dolmány, 2 E korszak fontosabb történeti forrásai a már említett irodalmon kívül: Drinóczy Gy., Böngészet Sopron megye isimeretéhez. (Csorna, 1830—1847.) Kézirat, SÄL. — Vörös K., Az 1826. évi kapuvári mozgalom SSz (1955) 80—104. 3 Források a korabeli rábaközi és kapuvári népviselethez: Csepreg mezőváros currens könyve (az 1780-as évektől a XIX. század végéig). Kézirat, SÁL. — Domonkos O., Fejezetek a nyugatmagyarországi kékfestőipar történetéből. (I.) Ethn. (1961) 200— 236. és Fejezetek a nyugatmagyarországi kékfestés történetéből. II. A kékfestés néprajzi vonatkozásai. Ethn. (1964) 121—154. — F., Rábaköz s népe szokásai és divatjának ismertetése. Regélő, (1840) 49—tű.., az ott közölt „Rábaközi földnép" с színes képpel együtt. — KRM néprajzi adattárának hagyatéki leltárai. — Kiss J., Sopron vármegye ismertetése. TGy (1833) I. 5—41. — összehasonlítás a többi hazai parasztviselettel: Kresz M., Magyar parasztviselet (1820—1867). (Bpest, 1956.) 234. 220