Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Kőhegyi M.: Rómer Flóris levelei Ipolyi Arnoldhoz
mutatkozik, a catacombába való lemenetelnél 39 jobbra az utolsó előtti oonsolon vagy capitelen magán két gomb 40 helyett két igen csinos fejet láthatni, és a két hátsó szögiben lévő consolok is két fej-be végződnek. Nem tudom számítottuk-e ezeket, mert így 8 fejjel meg kellene a kijött számot toldani. Onderka nagy örömmel közié velem hogy a' SzMártoni templom kulcsát 41 megtalálta ás hiszi, hogy ez azon templom mellyet Reichensberger Lachners Naturweisungjában kiadott mint minta-templomot. — A kulcsot úgymond a keresztelőfcút mértékeiből találtam, 42 a templom közepében négyszögű ezölöpökbe átmenő oszlopokat melyek lépcső formájukról akkor is sokat tanakodtunk s melyekhez még több hasonlókat fölfedeztünk — a' templom mértékeinek mondja — melyek kulcsával tökéletesen megegyeznek. — A Presbyterium 43 leg keletibb részén két alacsonyabb, — téglákkal berakott — ívet talált a' diadalíven túl —, ennek oszlopai capiteljein pedig bét vas karikát, melyek rendeltetésének gondolja, hogy egy a belső Sanctuariumot 44 elválasztó függöny sinorjait tartották. A Szűz Mária kápolnája előtti keresztív nyugszik valami Aufsatzokon az oszlopok fölött, 45 melyekből azt hozza ki hogy ott egy torony lett volna és hogy ezt — egy másikkal mely a mostani új toronyhoz közel állt légyen — a hajó fölötti védfolyosó í6 összekötötte. A sírkövek közelében egy cripta-kápolnáf l7 mond szükségesnek lenni, melynek ívei azonban a keresztfolyosó fala által befalaztattak; a eapitelek látszanak őt erre följogosítani: Ennyit értettem a' nem elég világos előadásiból 's azért sietek ezeket Barátom Urammal közleni, nehogy e keveset is elfelejtsem. A helyszínén tán jobban tudnám magamat kifejezni. — Ne nevessen ki ha evvel valami szolgálatot vélek Kegyednek tenni — a' sok szó közt bizonyosan fog Kegyed valamit találni, mi figyelemre méltó lészen. — A templom keleti homlokzata folytatásán találtunk a fáspinczében egy erős négyszögű kövekből, — melyek közt egy római felírásos is van 48 — rakott falat mely talán a' hajdani királyi lak nyomára vezethetne. 49 — Engedje meg ha sokat csevegtem de inkább nevessen ki, mintsem hogy az elvesszen a mi 39 Nyilván az altemplomról van itt szó, ahová a szentélylépcsőzet két oldalán. a főhajóból nyíló félköríves záródású kapuzaton keresztül nyílik a bejárat. Récsey V., Győr és Pannonhalma nevezetességei. (Bpest, 1897) — Gerevich T., Magyarország románkori emlékei. (Bpest, 1938) 24—26, 58—59, 104, 114, 137—140, 152, 194, 229, 257, 264. 40 A levélben itt Rómer le is rajzolta a gomb alakját. 41 Onderka a templom építészeti arányegységét vélte megtalálni, mely az épületnek és egyes részeinek viszonya egy bizonyos egységül fölvett mérethez. V. ö. Henszlmann L, Méthodes des proportions dans l'architecture Egyptienne, Dorique et du moyen-âge. (Paris, 1860.) 42 A későgótikus vízmedence ábrázolása megtalálható Onderka rajzai között. A rajta található címer segítségével Tolnai Máté főapát építő tevékenységéhez kapcsolhatjuk az azóta eltűnt objektumot. Onderika elgondolása már csak ezért sem lehet jó, hiszen a templom jóval korábbi a „keresztelőkútnál". 43 Papok részére fenntartott hely a szentélyben. 44 Szentély. 45 Oromdísz, koronapárkány. 46 Az eredetiben hullámosan aláhúzva. 47 Az eredetiben aláhúzva. 48 A római kő feliratát következő, 1859. dec. 23-án kelt levelében, nyilván Ipolyi kérésére le is rajzolta. 49 A imonostor középkori állapotáról kevés Okleveles emlékünk maradt. Egy-két elszórt megjegyzésiből azonban sejtjük, hogy a kolostor belső beosztása nagyjából egyezett az általános kolostor-elrendezéssel. Ezért a kerengő körül 8 helyiséget vél elhelyezhetőnek legújabb szakirodalmunk. Több említés esik az oklevelekben arról, hogy nagy királyi vendégjárasok voltaik Pannonhalmán. A középkori szokások ismeretében feltételezhető, hogy akármilyen szerény méretekben is, de kellett léteznie 201
