Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Cserey É.: A győri Xántus János Múzeum cserépkályhái

mester. Használati helye: Győr, Rákóczi F. u. 16. (Fekete István szabómester lakása). 12 Cserépkályha. A XIX. sz. végén fajansz technikával előállított ún. ,.kasztlis" (sütő) cserépkályha. Alsó szögletes lábazatra illeszkedő része 2 lizé­nával, ill. kannelurával díszített. A középső rész kétoldalt, ennék a folytatása­ként kiképzett. Bemélyül, középen sütőszerűen kialakított. A felső rész félkör­íves záródású, stilizált díszítésű. Vegyes tüzelésre berendezett ún. svéd rend­szerű kályha. Készítette: Dachauer győri kályhásmester. Használati helye: Bőnyrétalap, kastély. 13 Cserépkályha. A XIX. sz. második felében, világoszöld, fajansz techni­kával készült plasztikusam díszített cserépkályha, ,3 részes. Az alsó lábazatra illeszkedő középrész téglafalazást utánzó díszítésű, ill. stilizált ornamentikás. A következő rész füllkeszerűen mélyül befelé gótizáló díszítéssel. Vegyes fűtésre berendezett ún. svéd rendszerű kályha. Használati helye: Győr, Erzsébet tér 9. 14 Cserépkályha. A XIX. sz. második felében ún. ,,schmölz"-ös technikával készített, plasztikusan díszített, 4 részes cserépkálylha. Alsó tag profilált, kifelé hajlított, melyre gyűrűs, hasasodó, stilizált díszítésű rész illeszkedik. A közbe­iktatott harmadik tag középen áttört, a felsőrész kétoldalt az alsóhoz hasonló tagozódást mutat. Befelé mélyülő fülkével ellátott, stilizált. Vegyes tüzelésre berendezett svéd kályha. Készítette: Fruhmann Antal I. vagy Magyari győri kályhásmester. Használati helye: Győr. Liszt Ferenc u. 24. I. em. 15 Kandallókályha. A XIX. sz. második feléiben készült. Plasztikus díszí­tésű égetett agyag, előlapján a dénesfai Cziráky címer. Kívül fűthető, fatüze­léses, belül kandalló ajtóval. Készült Magyarországon. Használati helye: Dénesfa, volt Cziráky kastély. 16 Cserépkályha. A XIX. sz. második felében készült. Középpárkányos, ötszögletes, plasztikus díszítéssel, ún. „schmolz" technikával, fehér mázzal fes­tett. Fafűtéses. Készítette: Dachauer győri kályhásmester. Használati helye: Győr, Rákóczi Ferenc u. 5. sz. 17 Cserépkályha. A XIX. sz. második felében ún. „schmolz" technikával készült. Az alsórész körgyűrűs, alsó párkány körtealakú kannelurás, felrakott stilizált virág- és levéldísszel. A középső párkány profilált, bemélyülő nyak­résszel, stilizált növényi díszítéssel. A körgyűrűre illeszkedő körte alakú rész kannelurás, kiszélesedő körpárkányban fejeződik be. Erre kannelurázott kupola és növényi díszítéssel ellátott gömb illeszkedik. A felsőrész, ill. kupola plasztikus díszítése hasonló az alsó rész díszítéséhez. A kályha részei eredeti rokokóiminta felhasználása alapján készültek. Vegyes tüzelésű. Használati helye: Dénesfa, volt Cziráky kastély. 18 Cserépkályha. Készült a XIX. sz. végén. Zöld ólommázas, rátétes díszí­téssel, sárgásbarna és aranyozott színezésű. Eredetileg fatüzeléses volt, később vegyesre alakították át, rézibetétes ajtóval ellátva. Készítette: Hardtmuth-gyár, Bécs. Használati helye: Győr, Lukács S. u. és Árpád út sarok .(volt Kuffler ház). 1 ! 9 Cserépkályha. A XIX. sz. második felében ún. fajansz technikával készült, lábakon álló, plasztikus díszítésű, 3 részes. Az alsó rész kannelurás, középső párkány kiszélesedő, melyen egymásba fonódó oválisain elhelyezett rozetták vannak. A felső rész talpas, széles, kannelurás, rozettás díszű váza. Eredetileg is fafűtéses volt. Használati helye: Győr. 20 Kandalló. A XIX. sz. végén készült, égetett agyag, ún. ,,sohmölz"-ös mázzai, ecsettel felrakott porcelánfestéssel. Nyílt lángú fafűtéses, sárgaréz ajtó­190

Next

/
Oldalképek
Tartalom