Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

a sok-sok mezőgazdasági termény és egyéb áru, amelyeket a győri és más kereskedők hajókon az ország közeli és távoli vidékeiről a nyugati piacokra szándékoztak szállítani. Itt a nagy hajók rakományait az erne a célra épített raktárakban tárolták, vagy pedig emberekkel, állatokkal vontatott kisebb hajókra rakták át s a szomszédos Mosómba továbbították. Onnan azután tengelyen, vagy hajókon jutott el Bécsibe, vagy más nyugati városba. A XIX. század elején a vízi és szárazföldi közlekedés eszközeinek rohamos fejlődése magával hozta a Dunán alá- s feljáró hajók számszerű növekedését. A Duna hátán megjelent gőzhajók pedig az ideszállított árumennyiség növelése mellett a vontatás idejét is lényegesen csökkentették. Nyüzsgő élet alakult ki végig a Dunán s Győrött a süllyedés határáig megrakott teherhajók százai lepték el a Kis-Duna tükrét. A számokban alig kifejezhető forgalom még tovább fejlődött akkor, amikor az 1855. évben Győr és Bécs között megindult vasúti forgalom közvetlen szárazföldi kapcsolatot létesített a két nagyfontosságú kereskedőváros között. E nevezetes fordulóponttól kezdve gyökeresen megváltozott a kiszállítások útja, továbbá az eszköze is. Most -már nem kisebb hajókra, hanem egyenesen a vasúti kocsikba rakhatták át a magyar föld terményeit s a vasút segítségével a biztonságosabb szárazföldi úton gyorsan, közvetlenül jutott el Bécsbe, vagy más nyugati piacokra. Mosón átmenő kereskedelme 1855 után sokat veszített jelentőségéből. Majd a rendszeressé kialakult vasúti szállítások a várost fokozatosan kikapcsolták a nyugati kereskedelemből.

31 A Győr és Mosón városok közötti Kis-Duna szakaszon a feltűnően megkevesbedett hajóforgalom következtében a hatóságok tovább már nem gondoskodtak a folyómeder és vízpartok karbantartásáról. A magára hagyott, gondozatlan folyószakasz idők folyamán eliszaposodott, a hajózásra alkalmatlanná* lett. A Helytartótanács 1862. évi, 40 400. számú rendelete az „államfolyó" jellegét is megszüntette. Azonban továbbra is magának tartotta fenn azoknak az intézkedéseknek a jogát, amelyek érvényéhez felsőbb jóváhagyás szükséges. Többek között új hajósmalom bekötésének, illetve létesítésének engedélyezését is.

32 A vasúti forgalomba kapcsolódott Győr városának különösen a gabonakereskedelme fejlődött ugrásszerűen. Az évente érkező közel négymillió mérő

33 termény elhelyezése súlyos gondot okozott kereskedőinknek. Szorult helyzetükben igénybe vették a bástyák lebontása után a Belvároshoz csatlakozó új városrészek házainak padlásait s a külső városrészek nélkülözhető kamráit is.

34 A gabonakereskedelemmel kapcsolatos sokrétű munkaalkalom közvetve vagy közvetlenül a lakosság többségének több kevesebb jövedelmet biztosított. Hatására Győrött a gabonakereskedelem a város vezetői részéről messzemenő támogatást, védelmet élvezett. Érdekeinek szolgálatát már közügynek tekintették s vele szemben a hatóságok az egyéb érdekeket csak alárendelt, másodrangú feladatként kezelték. 31 Vörös K., i. m. 471. 32 GYÄL Győr megye Tó-, Sziget- és Csilizközi járás főszolg. közig, iratai 1862. év 1732/K. 33 Régi űrmérték szemestermények mérésére. Néhol kila, vagy köböl-nek nevezték. 34 Vörös K., i. m. 472. 159