Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez
3. § A folyamrendőri és az ipar űzésére vonatkozó rendeletek megtartásáért a jog tulajdonosa a felelős. Ha tehát maga nem dolgozik a malomban, hanem alkalmazottakat tart, azok minden tettéért a tulajdonosnak kell a felelősséget vállalni. 4. § Bárkinek joga van új hajósmalmot felállítani és abba iparengedélyt kérni. Azonban csakis olyan molnármesterek és legények dolgozhatnak a malomban, akik jól megtanulták mesterségüket. 5. § A kérelmeket városokban és mezővárosokban 24 a városi tanácsnál, vidéken pedig a területileg illetékes főszolgabírói hivataloknál kell benyújtani. Az érdekelt község elöljáróságának meghallgatása után a folyamodványokat döntés céljából a „megyei elnök-nek kell megküldeni. 6. § Hajósmalom felállítás jogának engedélyezése előtt a vízirendőrség és a felügyelettel megbízott „építési hatóság" 25 szakvéleményét ki kell kérni. 7. § A malomállítás és a hozzákapcsolódó iparjog engedélyezéséről a helyi hatóságok értesítik a folyamodót. A folyamodó tartozik kijelölni azt a helyet. ahová hajósmalmát szeretné bekötni. Az engedélyezésre jogosított hatóság pedig a területileg illetékes hivatal megbízottjának vezetése mellett a kérelem elbírálására bizottságot nevez ki. A bizottságba meg kell hívni az építészeti hatóságot, az érdekelt község elöljáróságát, a netán érdekelt földbirtokost, a mestertársakat és a céhmestert vagy képviselőjét. A bizottság a helyszínen megvizsgálja, hogy a kérvényező által kiszemelt hely megfelelő-e a hajósmalom bekötésére. Ugyanakkor a folyamodóval közölni kell a folyamrendőri szabályokat. A hivatalos eljárásról három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni s abban fel kell sorolni a jogosítvány jövendő birtokosának jogait és kötelességeit is. A jegyzőkönyv egy példányát az ott illetékes községi elöljáróságnak, egyet az építészeti hatóságnak, a harmadikat pedig a folyamodónak kell átadni. 8. § A helyszínen tárgyaló bizottság figyelmének ki kell terjedni arra. hogy: a) A bekötött hajósmalom a hajók forgalmát nem akadályozhatja. b) Valamely hídon felül 250, azon alul 200 öl 26 távolságon belül hajósmalmot beállítani szigorúan tilos. A folyó partjától, vagy valamilyen vízműtől 27 pedig legkevesebb 8 ölre állhat. c) Ha a malomhoz vezető út a vedtőltésen halad, a közlekedést csakis akkor szabad megengedni rajta, ha a töltés gondozását a malmosgazda magára vállalja. d) Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a parton közlekedő őrletők köztulajdonban vagy magántulajdonban kárt ne tegyenek. 9. § Mindaddig, amíg újabb intézkedés nem történik, a hajósmalmokat a régi szokás szerint ezután is karókra 28 kell bekötni. 24 Czuczor G. és Fogarasi .T., i. m. 4. (Pest. 1867) Mezőváros =... nyílt, (kerítetlen város, melynek lakosad leginkább mezei munkával, földmiíveléssel foglalkoznak. Szorosb értelemben oly község, mely a falvaik osztályából bizonyos szabadalmak, pl. vásártartási iog által kivétettek, de a királyi városok osztályába nern tartoznak. 25 Uo. 2. (Pest, 1864) Építőhivatal = ... melynek dolga nyilvános építéseket aszközölni, s azokra felügyelni... 26 ÖZ = Régi hosszmérték. 1 öl = 1.89648 m. 27 Vízmű alatt a vizek medrébe épített zsilipet, duzzasztóművet, sarkantyút stb., általában a vízi építményeket értjük. 28 Czigány B., i. m. 4. (1962) 98. és 5. (1963) 219. A malomkaró, másnéven malomszeg, a vízmederbe levert erős fenyőoszlop. 156
