Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Uzsoki A.: A győri vastuskó
A pesti vastuskóról a legrégibb leírást 1859-iből találtam, 23 legkorábbi részletes ábrázolást pedig egy 1870 körül készült fényképfelvétel őrizte meg 2 '* (7. ábra). A mai Váci utca (5. számú náz) és a Türr István utca (akkor Kiss híd utca) sarkán copf épület állt, melynek földszintjén Ráth Mór könyvkereskedése volt, s az üzleti portál fülkéjében látható a vastuskó. A házat a hetvenes években újjáépítették, s az első emelet magasságálban, kis párkányra helyezték el a jelvényt. Ekkor még kíb. 190 cm magas volt, felül villás végződéssel. Egyik ága 1897-ben letörött. 25 Ráth Mór könyvkiadó és könyvkereskedő 1857 óta itt levő boltját „A vas tuskóboz" ,,Zum Stock im Eisen" címezte, sőt még akkor is, amikor 1870 körül üzletével máshová költözött, a jelvény pedig itt maradt. Kiadványainak ismertető jele volt a vastuskó képe Spe et laboré jeligével. Ráth Mór előtt különböző üzletek voltak e helyen, s a vastuskó azoknál cégérként, jelvényként szerepelt. A vastuskó lakatjához olyan legenda fűződött, hogy egy lakatoslegény sem tudta kinyitni, s aki megpróbálkozott a hiábavaló munkával, az szeget vert a fatörzsbe emlékül. 26 A székesfehérvári vastuskó az István király Múzeumban van, 130 cm magas, vaslemezekkel borított fatörzs, négy ágvégződéssel. Nagyjából egyenlő elosztásban 4 vaspánt szorítja össze a vaslemezborítást, melybe kovácsszegek vannak egyenletes elosztásban beverve. A lemezeket a győrihez hasonlóan honnyolással illesztették össze. Mintegy 10 db 19. századi vörösréz krajcár szabálytalan távolságokban szeggel átütve van a törzshöz rögzítve. Erős vaspánt veszi körül, mely egykor a falhoz rögzítette, ezen pedig egy korong alakú lakat lóg (8. ábra). 27 A vastuskót 1830 táján állították fel a Városház téren a Kreizler ház sarkán, később a Szőgyén-Marich házban lévő liszt- és termény kereskedés elé került. Innen a Bank utcába vitték egy vendéglőhöz, s mikor a tulajdonos 1911-ben Győrbe költözött, magával vitte a vastuskót is. 1938-ban a budapesti lapokból értesült Kiss Mihály győri lakos (Kálvária u. 1.) arról, bogy Székesfehérvárott ásatásokat végeznek, s felajánlotta a nála lévő vastuskót. melyet családi örökségként őrzött. így került vissza Székesfebérvárra a múzeumba az 1911-ben elhozott várostörténeti emlék. 28 Ehbez a vastuskóboz is az a legenda fűződött, bogy vándorlegények emléke, s „titkos" lakatját nem lebet kinyitni. Felvetődött olyan állítás is, hogy Székesfehérvárott ezzel együtt 4 vastuskó volt, s ezek az egykori várkapúnál lettek volna felállítva. Egyik közülük Komáromba, a másik Budára a Széna térre, a harmadik Pécsre, s a negyedik Győrbe került. 29 A legutóbbi létezése igazolódott, a többi három talán csak téves visszaemlékezéseken alapszik. A meglévő példány a felsorolt adatok szerint üzleti cégér volt és 1830 körül készült. Helyszíni vizsgálódásom alapján erről is megállapíthattam, hogy lakatos mester kezem unkája, rendelésre készülhetett. A rajta lévő lakat alakja is a 19. század 23 (A vastuskó) Vasárnapi Üjság (1859) 359. 24 Budapesti Történeti Múzeum kiscelli múzeumának fényképgyűjteménye, leltári szám: 487. A képre dr. Seenger Ervin hívta fel a figyelmemet. 25 Tóth B. i. m. 219—222. 26 Uo. 27 Itt köszönöm meg dr. Fitz Jenő megyei múzeumigazgatónak a székesfehérvári vastuskó fényképfelvételét. Ugyancsak köszönetet mondóik Kőheayi Mihály régésznek, aki megvizsgálta a vastuskót és véleményét közölte velem. Ö is azt állapította meg — mely saját szemlémmel megegyezik —, hogy megrendelésre készült és nem vándorlegények verték bele a szegeket. 28 Tóth B. i. m. és Dormuth Á. — Marosi A. i. m. 87—89. 29 Dormuth A. — Marosi A. i. m. 140
