Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Csatkai E.: Ritka metszet a győri Xántus János Múzeumban a vimpáci feszületképről

aránylag kevés maradt fenn, amit még könnyen foszló papíranyaguk is magyaráz. A rézmetszetes képecskéket nagyobb igénnyel készítették, és legtöbbször készítőjük jelezte is a nevét. Többnyire idegen országiak ezek, de működött a 18. század második felében Budán egy Binder nevű szorgalmas metsző, Pozsonyiban Weinmann, Zeiller, a győri kegyképiről metszetecskét azonban nem kisebb művész, mint a bécsi akadémia neves grafikus tanára, Schmutzer Jakab (1733—1811) alkotta. Méretei 8,2 X 13 cm.

4 Van már ebben a koriban magyar feliratú kis-ájtatossági kép, de a 19. század első felében eléggé feledésbe ment; a reformkorban feléledt nemzeti érzés a művészetnek még ezt az árva fajtáját sem hagyta érintetlenül. Az 1840-es években Máj

er István több sorozatot metszett és látott el, hite szerint elsőképpen, magyar felirattal.

5 3. ábra. A vimpáci feszület a bécsi minorita templomban függött A műgyűjtés ezen a téren nálunk nom éppen élénk. A Szépművészeti Múzeumban a két világháború közt bemutattak egy hatalmas gyűjteményt, de Csánky Dénes akkori főigazgató nem találta érdemesnek a megszerzését. A Széchenyi^könyvtárban is csak a felszabadulás után vették számba a legalább négylapos és esetleg képpel is ellátott füzetecskéket. Kisebb gyűjteménnyel persze számosan rendelkeznek, de nem igen látott belőle napvilágot valami sok. E tekintetben Győr meglehetősen jól jár. A püspöki könyvtárban a mindenre ügyelő Ebenhöch Ferenc gyűjtése a kis-ájtatossági-képekre is irányult; 4 Thier László résziben feloszlatott soproni gyűjteményében. A soproni Szentlélek-templom Mária szobráról is bécsi metsző, Mössmer készített kis képecskét, több példányban ismeretes. 5 Lásd Kisgrafika (1943) 25. 27., Csatkai E., Májer István, a régi kisgrafika szerény munkása. 9 Arrabona 129