Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Kozák K.: Adatok Hédervár műemlékeinek történetéhez

kő látható a falban (3. ábra). Ezek közül a két szélső, azonos helyzetű, formájú és méretű. Szemmel láthatóan azonos kéz munkája e két reneszánsz ízlésű, eredeti helyén levő alakos (4—5. ábra) kőfaragvány. A harmadik is eredeti helyén van, a két előbbi között, Ide ez egy később készült barokk címer. A két előbbi a falba van építve (illetve a falat építették azok mellé később), a harmadikat pedig később erősítették a falra. Mielőtt e két reneszánsz kővel kicsit részletesebben foglalkoznánk, nézzük meg az uid varnak a bejárattal szemben levő északi falát is. Ebben a falban — a reneszánsz köveknél kissé magasabban •— is találunk három egyforma helyzetű, formájú, méretű és ugyancsak „szimmetrikus" elrendezésű, állított téglalap alakú követ. Ezek a kövek azonban simára faragottak, csak keskeny perem, keretezi azokat. A két falban levő kövek „függőleges" helyzete és „szimmetrikus" elrendezése kétségtelenné teszi, hogy azok eredeti helyükön vannak, s nem tartozhattak máshoz, mint egy nyitott, árkádos folyosó korlátjához. A nyitott folyosót később a kor ízlésének jobban megfelelő zárt folyosóvá alakították, az árkádíveket pedig elfalazták. Az ívek, korlát maradványai részben láthatóan eredeti helyükön maradtak, részben elfalazták, vagy elbontották azokat. A két falban látható maradványok közti formai, méretbeli és szintbeli különbség kétségtelenné teszi, hogy azok nem egy időben készültek. A nyugati falban levők gazdagabb, művészi formálása és a valamivel mélyebb szint is arra utal, hogy azok korábban készültek, mint az északi falban látható egyszerűbb darabok, s egyben a birtokosok művészi igényét, gazdasági helyzetét is tükrözi. Az északi falban levők egyszerűsége a későreneszánsz és korabarokk formák, szerkezetek ötvöződésének korára irányítja figyelmünket. A kövek közti különbság egyben a nyugati épületszárny „koraiságát'| is bizonyítja. A nyugati falban levő alakos reneszánsz kövek —• egyiket korábban rómainak, a másikat pedig románkorinak tartották

14 — a Bakics féle rombolás után, a XVI. században készültek. Az északi falban látható darabokat (6. ábra) viszont már a XVII. századi építkezések maradványainak tartjuk. Ezen korhatározást a korábbi darabok kissé részletesebb vizsgálatával kíséreljük meg bizonyítani. Több nyitott, árkádos folyosót ismerünk hazánkban (Győr, Egervár, Sárospatak), így azok alapján képet alkothatunk magunknak a hédervári várkastély udvarának egykori képéről. A legkorábbi ilyen folyosóhoz, korláthoz tartozó faragványok Mátyás egykori budai- és visegrádi palotájából, Esztergomból és Vácról ismeretesek. A sárospataki vár Perényi szárnyának hármas ablakában a hédervári faragványokhoz hasonló, medaillonokba foglalt „arcképeket" találunk. Ez az ablak 1540-ben készült. A készítés idejét a belülről látható évszám bizonyítja. A lakótorony reneszánsz kandallója felett 1542-es évszám olvasható. Ez évben fogták el, és börtönözték be Perényi Pétert a vár gazdáját. Az építkezések hatása kimutatható a kisvárdai vár XVI. század második felére meghatározott reneszánsz kőtöredékeken is.

15 14 Genthon i. m. 136. 15 A magyarországi reneszánsz művészet korai szakaszában inkább virág-, füzér és gyümölcsminták díszítik a kőf aragványokat. Ez tapasztalható a sárospataki vár korai reneszánsz faragványain is. Előfordulnak azonban alakos faragványok is, mint az említett példa mutatja a, hármas ablak esetében. (Az ablak készítésének idejére vonatkozó adat Détshy Mihály szíves szóbeli közlése.) — Bercsényi D., — Gerő L„ A sárospataki Rákóczi-vár (Bpest, 1957) 25—26., 36—37. — Éri I., A kisvárdai vár reneszánsz faragványtöredékei. FA X. 129—142. A XXXVII—XXXVIII. táblán bemutatja a kisvárdai és sárospataki medai Ilonba foglalt „arcképeket". 125