Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Gabler D.: Vorbericht über die Freilegung des römischen Militärlagers von Barátföldpuszta im Jahre 1964–65

A tábor helyőrsége A tábor helyőrségét évszázadokon át lovascsapatok alkották. Az első megszállócsapat kétségtelenül a cohors II. Alpinorum equitata volt, [mely 110 és 133 közt került Pannónia Inferiorból Quadratára,

94 ezzel az egységgel hozhatjuk összefüggésbe a kőtábor kiépítését.

95 133 után a csapat csaknem valamennyi diplomán szerepel, a felsorolásban általában a negyedik helyen áll. Egyedül a 138-as totvázsonyi elbocsájtón nem találjuk,

96 helyét a cah. IUI Voluntariorum foglalja el, sőt ez a cohors jelentkezik a 148-as ászári diplomán is, sorrendben a negyedik helyen, míg a II. Alpi cohors a 7.-en tűnik fel. Radnóti és Barkóczi szerint Pannónia Inferiorban 148-tól kezdődően a diplomákon a csapatokat topográfiai rendben sorolják fel.

97 Feltevésüket ugyan a kutatás nem fogadta el fenntartás nélkül,

98 annyit azonban jelen esetben magunkévá tehetünk belőle, hogy az említett két diplomán a cah. IIII Voluntariorum [jelentkezése, éppen a coh. II. Alpinorum helyén valószínűvé teszi előbbinek quadratai tartózkodását. A cohors táborhelyét az eddigi kutatás nem ismerte,

99 a jelenlegi ásatás során előkerült két ,bélyeges tégla azonban azt bizonyítja, hogy 138 és 154 közötti években (az ösküi diplomán már nem szerepel) a cohors IIII Voluntariorum Barátföldön lehetett. Talán ez az egység fejezhette be a tábor építését a belső földsánc állításával. 154-ben már újból a coh. II. Alpinorum equitatát találjuk itt, ekkor készülhetett el a via sagularis. A III. század elején a csapat Dunabogdányba kerül,

100 helyére a cohors III Alpinorum equitatát hozták Dalmáciából.

101 Talán e csapat barátföldi tartózkodása alatt épülhettek a félköralakú kiugró saroktornyok és talán egy-egy belső építmény is. A Notitia Dignitatum szerint a IV. században a tábor helyőrségét az équités Mauri alkották. Az eddigi feltárások nagyjából igazolják azokat az eredményeket, melyeket a kutatás a táborok építéstörténetére vonatkozóan, elsősorban az alsópannóniai erődök alapján kimutatott. A pontosabb eredményeket az apróleletek gondos meghatározásától és az ásatások folytatásától várjuk. Gabler Dénes VORBERICHT ÜBER DIE FREILEGUNG DES RÖMISCHEN MILITÄRLAGERS VON BARÁTFÖLDPUSZTA IM JAHRE 1964/65 Das Lager liegt an der Südseite der nach Wien führenden Hauptlandstraße Nr. 1. auf den Äckern der Meierei Barátföldpuszta, etwa 2 km von der Donau entfernt. Das Lager wurde nach dem toten Arm der Donau — dessen Bett heute noch gut wahrnehmbar ist — geostet. Das castrum könnte mit Stailuco, das auf der Tabulai Peutingeriana genannt wird, bzw. mit Quadrata, das im Itinerarium Antoninianum erwähnt ist, identisch sein, das — den Schriftquellen gemäß — in medio zwischen Arrabona (Győr) und Ad Flexum (Mosonmagyaróvár) liegt. Weil in der Umgebung außer der 94 Fitz J., AAA (1962) 419. — Szilágyi J., AAA (1952) 206. 95 Uo. 96 CIL XVI 84. 97 Radnóti A., — Barkóczi L., AAA 1 (1951) 98 Nagy T., AAA 7 (1956) — Fitz J., AAnt. 7 (1959) 99 Fitz J., AAA (1962) 418. 100 Uo. 419. 101 Wagner i. m. 85. 95