Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Gabler D.: Előzetes jelentés a barátföldpusztai tábor 1964–65. évi ásatásáról
Az északi saroknál tehát a következő periódusokat állapíthatjuk meg: I. Lekerekített táborsarok négyzet alakú belső toronnyal. II. Félkör alakú saroktorony szélesebbre épített belső toronnyal. III. Legyező alakú saroktorony a lebontott külső félkör alakú torony helyén. A feltárás folytatásától ivarjuk e periodizáció pontos időhatárok közé szorítását. Épületrészek a tábor belsejében A tábor belső területén levő épületrészekre csak árkaink meghosszabbításakor, ill. a külső, védelmi jellegű építmények kutatásakor találtuiiK. A 2a. és 2b. árkokban egy terrazzopadlós építmény kis része került elő. Az épület — mint ahogy azt az eddigiekben láthattuk — oszlopos, tornácos lehetett, padlójánál ket szintet állapíthattunk meg. Jó korhatározó leletek e szelvényben nem voltak. A principalis sinistra fal közelében egy kis, központi fűtéses épület jelentkezett, alja ugyanolyan mészpadlóval volt borítva, mint az oldaltoronyé. A mészpadló felett IV. századi érem volt, az épületet valószínűleg a későrómai időkben építhették. Csak ekkor építik a belső épületeket a táborfalhoz közel, sőt egyes helyeken a központi részeken nincs is építmény. 72 A táborfal és a fenti épület közti részen egy vörös téglapadló volt, talán a belső körüljáró részlete lehetett. Egy kis falrészletre akadtunk a 10. árokban is, vastagsága 45 cm, alapozásának mélysége ugyanennyi volt. Lent apróbb mészkövekből épült opus spicatum szerűen, a kövek közeit sárgás homokkal kevert kavics töltötte ki. Fent habarcsban gazdag kötőanyagot és nagyobb termésköveket használtak a falazáshoz. Az épületet egy szürke agyagrétegbe alapozták, melyet a táborfal belső oldalán húzódó földtöltéshez is felhasználtak. Ez az agyagréteg egy másik szürkés réteg felett található, amely még szintén kultúrréteg, a kettő közt vékony, sárgás feltöltés látható. Már az eddig elmondottakból is kitűnik az, hogy az épület a táborfalnál később épült. A falak alapárka egy, az agyag feletti égési réteget is átvág, tehát annál is fiatalabb. Az égési réteg feletti részeknél már más képet kapunk a falon kívül és a falon belül, ezek tehát már a fal építése után rakódtak le. Az épületen belül két, egymástól sárga agyaggal elválasztott égési réteget különböztethetünk meg, kint csak szürkéssárga feltöltés mutatkozik. Ezek szerint az épületet az első égés után újjáépítették, feltöltötték, s csak ez után következett be a végső pusztulás. Leletek hiányában a pontos, időhatárokhoz köthető periodizáció nem lehetséges. A tábor keltezése és építési korszakai A barátföldpusztai erőd egyike a legkisebb táboroknak. 99 X 99,5 m mérete, tehát csaknem teljesen szabályos négyzet alakja leginkább a IV. század elején épült, főleg Diocletianus-kori castrumokra emlékeztet. Az Al-Duna mentén, a moesiai limesen ennél jóval kisebb táborok is álltak pl. Mali Gradac, 73 a germániai limesen pedig ehhez hasonló méretűek az ún. Tasgaetium típushoz 74 tartozó erődök. 72 Pl. a tokodi táborban. 73 Vuckovic—Todorovic i. m. 191. 74 Schleiermacher i. m. 175. 88