Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Gabler D.: Előzetes jelentés a barátföldpusztai tábor 1964–65. évi ásatásáról

pozás vastagsága 40 cm volt, alját is, tetejét is igyekeztek elegyengetni. A kavicsréteg alja a kaputorony baloldali tömbjének alapozásánál 140 cm-rel volt magasabban, amit azt jelenti, hogy csak nagyon kicsit ásták le az út alapozását. (A falak alapárkait általában 146—150 cm mélyre ásták a rómaikori felszíntől.) A kavicsalapozással tehát lényegében megemelték a járószintet. A tábor falaival párhuzamosan körbehaladó via sagularist a 2—2a. és a 9. sz. árkokkal vágtuk át, de egy kis részét a földtöltésen belül a 3. árokban is láthattuk. A 2. sz, árokban a faltól 4,5 m-re levő via sagularis szélessége 12 m volt, világossárga homokkal kevert kaviccsal alapozták, átlagos vastagsága. 22—25 cm (5. ábra). Helyenként, különösen a felső részen terrazzoval is leöntötték, az alapozásnak mind alját, mind a tetejét elegyengették. A felszín a római időkben is lejtős lehetett, az út építésekor ehhez alkalmazkodtak. Az út tetején omladékkal kevert, vastag égési réteget találtunk. A 3. árokban szintén 20—25"cm vastagságot mértünk. A 9. árokban a via sagularis szélességét nem állapíthattuk meg, vastagsága itt átlag 40 cm volt. A kavicsot sárgás agyagba ágyazták,, helyenként nagyon ritkán található. Nem tudjuk, vajon az utakat kikövezhették-e úgy, mint azt a szentendrei tábornál Nagy Tibor megfigyelhette,

39 vagy borítás nélkül voltak használatban.

40 A porta principalis sinistra A nyugati oldal közepén levő porta principalis sinistra jobboldali kaputornyának alapfalait Kováts István tárta fel, a felmérésen kívül azonban semmilyen feljegyzés, rajz vagy fénykép nem maradt róla. 11. árkunkkal a baloldali kaputorony déli szélét tártuk fel a hozzá csatlakozó principalis fallal (7. ábra), 12. metszetünkkel pedig a torony és a kapunyílás szélességét állapíthattuk meg. 1937 óta, a Kováts féle ásatástól eltelt időszak alatt a jobb kaputorony alapfalait teljesen kiszedték, annak déli széle csak a metszetben mutatkozott. A kapu a beugrótornyú kapuk típusához tartozott, téglalapalakú, hosszabbik oldalával a táborfalra merőlegesen áll (8. ábra). Külső méretei: 625 X 420 cm, ebből a táborfal síkja elé 120, a fal síkja mögé 360 cm jut, tehát a ki-, ill. beugró részek aránya V^A- (A déli sarok enyhén lekerekedett, a méretek a 'határoló egyenesektől értendők!) A torony falának vastagsága 100 cm volt, de a principalis fal belső vonalának meghosszabbításába eső egyenestől nyugatra, az egész kiugró rész egyetlen tömör tömb, így a toronybelső mindössze 256 cm hosszú és 220 cm széles. Első pillanatban arra gondolhatnánk, hogy a kaput a táborfalhoz építették hozzá, ezt azonban részben az egyidejűséget bizonyító falazás, részben pedig az előreugró rész hasonló, egy tömbből való építése cáfolja meg. így építették az echzelli tábor porta decumanáját is,

41 bár ott az előreugró rész mindössze fél méter hosszú volt. 39 Nagy T., BpR 13 (1943) 397. 40 Nagy T., AÉ 85 (1958) 203. 41 Baatz i. m. 39. 42 Oxé, A., BJ 146 (1941) Taf. 15—16, S. 144, 146. 43 Baatz i. m. 42. 44 Barkóczi—Erdélyi—Ferenczy—Fülep., Intercisa. AH 23 (1954) I. 26. 45 Uo. 36. 78