Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Gabler D.: Előzetes jelentés a barátföldpusztai tábor 1964–65. évi ásatásáról
A táborfal Az ásatás első szakaszának egyik fő célja a tábort 5öruívevő r Ía&k átvágása volt, ezek segítségével határozhattuk meg a castrum alaprajzát (4. ábra). Eddigi eredményeink alapján úgy tűnik, hogy a falak egyenesen épültek, a sarkoknál pedig lekerekedtek. A legtöbb helyen már ki voltak szedve, így csak a metszethen mutatkoztak. A praetoria falat 1. és 2. sz. árkainkkal vágtuk át, alját a mai felszíntől 195—240 cm mélységben értük el. A kiszedett fal habarccsal és terméskővel telt gödrének szélessége 140—150 cm volt, ezt az adatot a többi árokban előkerült részlet is megerősítette. A római járószintet a külső oldalon mindkét metszetben megállapíthattuk, ettől a fal alja 120, ül. 148 cm-re volt. A principalis sinistra oldalon négy helyen húztunk árkot, háromban ismét csak a kiszedett fal helye mutatkozott. A 10. árokban már 160 cm mélységben elértük a gödör alját, meg kell azonban jegyezni, hogy a felszín itt 40 cm-rel mélyebb, mint a fal vonalinak többi helyén. A római járószintet itt nem is tudtuk megfigyelni, a bolygatás során elég mélyre hatoltak le, így a gödör szélessége elérte a 180 cm^t. A belőle kitermelt földben habarcs és terméskő mellett sok kavics is volt. A 3. árokban az omladékgödör mélysége a mai felszíntől 240 cm, szélessége 300 <cm volt, a bolygatás itt tehát nemcsak a falat tette tönkre, hanem annak közvetlen környékét is. A sűrűbb omladék közvetlenül a humusz alatt helyezkedett el. A 7. árok metszetében a kiszedett fal helye a felszíntől 24 cm mélységig követhető volt. Alja a rómaikon felszíntől számítva 142 cm —ez az adat egybevág a fentiekkel — szélessége azonban 156 cm volt. Megfigyelhettük, hogy a falat egy vöröses színű kavicsos rétegbe alapozták. Magát a falat csak a 11—11a árokban, a porta principális sinistrahoz való csatlakozásnál figyelhettük meg, szélessége 146 cm volt. Ez a falvastagság nagyjából megfelel annak a méretnek, mely a II. század első évtizedeiben épült táborainkat jellemzi. Az albertfalvi tábor fala 125—130 cm, 29 a nagytétényié 140, 30 a század végén épült erődök közül à szentendreié 130. 31 A germániai táboroknál nagyjából ugyanaz a rendszer figyelhető meg, mint a dunamentieknél, a II. századi kőtaborok fala keskenyebb, a későrómaiaké szélesebb. A barátföldpusztaival e szempontból pontosan megegyezik méretben a II. század elején kőbe átépített künzingi 32 és echzelli 33 castrum. A IV. századi erődök közül a tokodié felelne meg leginkább a miénknek, de valamivel még ez is szélesebb. 34 A vastagság mellett korhatározó lehet az alapozás mélysége is. A barátföldi tábor falának alját a kapu mellett 125 cm mélyen találtuk meg az egykori-, 260-ra a mai felszín alatt. Oldalán egy kis 10:—12 cm-re kiálló ún. Sockelt hagytak. A felmenő falakból már csak alig 30 cm-t láthattunk, mert feljebb itt is — mint ez a metszetből kitűnik — kitermelték a köveket. A falat itt is egy vöröses kavicsrétegbe alapozták, mint ahogy azt a 7. árokban megfigyelhettük. Lent a szentendrei táboréhoz hasonlóan 35 kavicsba ágyazott nagy termésköveket találunk, habarcsot itt nem használtak. ŰE 30—40 cm vastag alapozás felett nagyobb 29 Nagy T., AÉ 85 (1958) 203. 30 Cserey—Fülep i. an. 7. 31 Nagy L., AÉ 66 (1939) 142—. 32 Schönberger, H., SJ 21 (1963—64) 64—. 33 Baatz, D., SJ 21 (1963—64) 37—. 34 Mócsy A., PWRE Suppl. 9. 637. 35 Nagy T., AÉ (1942) 262. 75
