Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Gabler D.: Előzetes jelentés a barátföldpusztai tábor 1964–65. évi ásatásáról

nem mutatkozott olyan szabályosan, mint az északi oldalon. A rétegkép a tábort megelőző periódus építkezéseiről is számot adott. Az 1965-ös évben végzett feltárás első lépéseként ismét a principalis sinistra oldalt vágtuk át. Itt is csak a kiszedett fal helyét állapíthattuk meg, ennek belső oldalán azonban újabb, szabályosnak látszó gödör jelentkezett. Egyelőre még nem tudjuk eldönteni, hogy vajon egy korábbi táborfalat vagy egy belső toronyfalat jelzett-e metszetünk. Az árok keleti részén földtöltés, majd egy kis, belső építmény fala került elő, mely a rétegek tanulsága szerint többször leéghetett. A porta principalis sinistra helyét, alaprajzát két árokkal i(ll—12) kutattuk. Feltártuk a kaputorony baloldali tömbjét a hozzá csatlakozó fallal együtt — a jobboldali négyszöget már csak az árok oldalában látható metszet jelezte. Nem hozott eredményt a további kutatás sem, mert a jobboldali kaputoronyhoz épített falat is kiszedték. Több beásással bolygatták meg az egynyílású kapun átvezető utat is, melynek csak közepén lehetett látni a kavicsos alapozást. A principalis sinistra fal belső oldalán elhelyezkedő földtöltés itt is előtűnt. A tábor DK sarkát és a principalis dextra oldal nagy részét egy jégverem ásásával tették tönkre. Az itt húzott rövid kutatóárok (13) csak; az erőd belsejének rétegsorát tárhatta fel. Ugyanezt kaptuk meg a decumanaoldalon is (14). A principális dextra oldalon végzett kutatás (15—15 a) során már valószínűleg a canabae, vagy egy, a tábort időben megelőző építkezés nyomait találtuk meg. Egy többszörösen megújított padlószint került elő, melyet a II. század elejére kell kelteznünk — ettől nyugatra jött elő egy vékony épületfal. E fal mellett beásást állapíthattunk meg a metszetből, melynek szélessége pontosan megfelel a táborfal szélességének. Másrészt a korábbi felmérések és a terepalakulat is pontosan ezen a helyen sejteti az erődöt körülvevő nagy falat. Kézenfekvőnek látszik tehát az a feltevés, hogy egy korábbi épületfalat belekomponáltak a táborfalba, ahhoz hozzáépítették, mint ahogy ezt rengeteg omladékkő bizonyítja a fal alapjának magasságában. A kérdés eldöntését végsősoron további munkánktól várjuk. A következő lépés az északi saroktorony feltárása volt, melyet a 16—17. árokkal átvágtunk, majd 18—21. szelvényeinkkel teljesen kibontottunk. Megtaláltuk (a táborfal lekerekedő sarkát, melynek belső oldalához — a fal megépítésével egyidőben — egy kis négyszögletes tornyot építettek. A külső oldalon egy vastag omladékréteg alatt elöntésből származó agyag, alatta pedig a falhoz később hozzáépített kerek, előreugró saroktorony alapja került elő. A feltörő talajvíz már abban is megakadályozott bennünket, hogy a saroktorony falának alapozását megkeressük — így nem tudtuk megállapítani, hogy nem építették-e 'esetleg egy korábbi fossába. Vallumrendszert itt sem állapíthattunk meg. 18. és 21. szelvényünkben ívelten kifelé induló falakat találtunk, melyek kétségtelenül a legyezőalakú saroktorony indításai lehettek. Minden építmény feltűnően kicsi, ami a tábor egészének méreteihez képest nem is meglepő. A vallumrendszer A korai táboroknál szinte kötelező vallumrendszert négy helyen kerestük. 1. sz. árkunkkal 17-, 4. sz-val 10-, 16. sz-val 11 méterre távolodtunk el a tábort körülvevő faltól. (A 15. árokban valószínűleg 12 m-t tesz ki a kívülre eső szakasz.) Jól megépített védművek nyomaira nem akadtunk. A praetoria oldalon 72