Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Nováki Gy.: Őskori települések Fertőrákos mellett;

2. ábra. Fertőrákos-Boglárhegy. Edény a feltárt gödörből A. Ohrenberger ezt a tiszai-lengyeli kultúrából származtatja.

12 A formai és díszítési analógiák sorát Banner J. összefoglaló munkájában találjuk, ezek szerint egész Magyarországon elterjedt.

13 A külföldi analógiák közül csak a bolerázi csoportot említem, ahol hasonló profilú tálakat ismerünk.

14 A bolerázi csoportnak talán legjellemzőbb díszítő motívuma a halszálkaminta, amely általában az edény egész felületét beborítja. Fertőrákoson háromilyen töredék került elő (3. ábra 5—7), melyek közül az első kettőnél benyomott pontsor szegélyezi a mintát. Kissé más, de lényegében ehhez a mintacsoporthoz tartozik még két töredék (3. ábra 9—10). A bolerázi csoport központjából, DNy-Szlovákiából ismerünk sok példát.

15 Ugyanez a dísz Dunántúlon is gyakori,

3 6 utóbbiakat V. Nemejcová—Pavuková ugyancsak ebbe a csoportba osztja be.

17 Ezt a díszt azonban távolabbi vidéken, a Dunántúl déli részén, az Alföldön is megtaláljuk,

18 Vucedolból is ismerjük,

19 sőt Alsó-Ausztriában a középső fázisban

20 és a későinek datált Pölshals-Strappelkogel-i csoportban

21 is előfordul. A motívum elterjedése tehát nem korlátozódik a bolerázi csoportra, mindenesetre itt is sűrűn megtalálható. A fertőrákosi leletek másik jellemző csoportja a függőleges hornyolásokkal díszített cserepek, melyekből hatot mutatok be (3. ábra 1—4, 8, 13). Ez a badeni 12 Foltiny — Ohrenberger i. m. 26—27. I. t. 4, 5. II. t. 14. 13 Banner i. m. XVIII. t. 3. XIX. t. 37. XX. t. 23. XXI. t. 17. stb. 14 Nemejcová—Pavuková i. m. I. t. 4—7. 15 Uo. II. t. 13. VI. t. 1, 2. XII. t. 22. XXI. t. 17. XXIII. t. 4, 8, 9. 16 Banner i. m. II. t. 19—23. III. t. 1, 6, 7, 15. 17 Nemejcová—Pavuková i. m. 240. 18 Banner i. m. XII. t. 10, 17. XLVIII. t. 46. XLIX. t. 1. LXXVIII. t. 12. LXXXII. t. 1. 19 Schmidt, R. R., Die Burg Vucedol. (Zagreb, 1945) 24. t. 1. 20 Pittioni i. m. 131. kép a. 21 Uo. 138. kép 34. 56