Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Uzsoki A-né: 15 év a Győr-Sopron megyei múzeumok életéből a helyi sajtó tükrében (1949–1963)

Egy tervezett képzőművészeti kiállításra sajtó útján szólították fel a művészeket, hogy bírálatra adják le műveiket a múzeumba (116). 1957-ben az utóbbi két év ásatásaiból rendeztek kiállítást (136). 1958-ban a győri napok programjába munkásmozgalmi történeti kiállítást illesztettek (142, 147). Márciusban a lényeget jól felfogó tudósítás jelenik meg „A magyar szó győri úttörői" c. kiállításról, mely felsorolja a kiállított érdekesebb dokumentumokat és kifogásolja a feliratok szűkszavúságát (148). Az első vidéken rendezett országos fotóművészeti kiállítás 1958 áprilisban nyílt meg, ezen egyharmadrészben vidéki fotóművészek szerepeltek (149). Májusban munkások festményeiből nyílik tárlat, a Vagongyár képzőművészeti köre szerepel Tóvári Tóth István vezetésével (155). 1959-ben a Tanácsköztársaság megyei emlékeiből rendez kiállítást a múzeum, sajtó útján hívja fel a figyelmet a dokumentumok felkutatására (191). 1960-ban a Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében rendez a győri és soproni múzeum nagyszabású népművészeti kiállítást a Műcsarnokban (242, 244). A múzeumban tűzvédelmi kiállítás nyílik az Országos Tűzoltó Múzeum anyagával kiegészítve (251). „Ellenséges tevékenység a mezőgazdaság és a társadalmi tulajdon ellen" c. dokumentációs kiállítás novemberben nyílt, filmvetítéssel összekötve (252, 254). Az optikai kiállításról egy részletet ragad ki az újság (257). 1962-ben az állandó kiállítás megnyitásán kívül jelentős esemény a Múzeumi Hónap alkalmából rendezett aranykiállítás. Kár, hogy a sajtó csak rövid előzetes közleményben reflektált rá (333), s nem találjuk nyomát nagy közönségsikerének. 1963 április folyamán pedagógus újító kiállítás látható a múzeumban, erről nemcsak rövid jelentést (377), hanem két meglehetősen részletes beszámolót is találunk (378, 381). Májusban modellkiállítás nyílik (385), melyet már előzetesen is jeleznek (374), utalva arra, hogy a Xántus János Múzeum megkezdte az ipari emlékek felkutatását és gyűjtését. Itt említem meg, hogy már 1957-ben felvetődik a műszaki múzeum létesítésének gondolata (134), mely többször kap még visszhangot a sajtóban (274, 390, 398). A műszaki modellkiállítást „Gyártásfejlesztés-agregatizálás" c. kiállítás követi, ankéttal egybekötve (392). A Széchenyi téri épületen kívül még három létesítmény tartozik Győrött a Xántus János Múzeum közvetlen kötelékébe. Időrendben az első a mai Űjkorí kőtár, mely annakidején, 1957 júniusában Vármúzeum néven nyílt meg és szerepelt a sajtóban (125). Fotóművészek készítették róla felvételeket, képeslapokon népszerűsítik (138), Győr idegenforgalmának jelentős látványossága (261). Az újságban művészi vázlatképet közölnek róla (328). 1958-ban nyílik meg a Római kori kőtár, az ún. Bástyamúzeum, melynek már az első napon 2—3 ezer

5 látogatója volt (150). Világítását — melyet a 401-es Iparitanuló-Intézet készített —, ünnepélyesen adják át (146). Élénk fantáziával írt cikket is találunk a ,,Bástyamúzeum"-ról (152). Megrongált feliratait (181) hamarosan kicserélik (182). Képtár létesítésének fontossága már 1955-ben helyet kap a sajtóban, mikor az értékes múzeumi képanyag meg nem felelő tárolását teszi szóvá (52). 1961-ben előzetesen jelentik kialakítását (292), majd az 1963 októberében megnyílt Alkotmány utcai Képtár megoldja a régi problémát (412). Az ekkor bemutatott Vedres Márk emlékkiállítással két közlemény foglalkozik (412, 414). A ,,Mun5 Túlzás! 330