Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948

teljes győzelmét hozta. A kongresszus határozata kimondta, hogy az egységes munkáspárt megteremtéséről tárgyalást kezd a kommunista párttal. Ezzel elfogadták a kommunisták értékelését, amely közvetlen napirendre tűzte az egyesülést. A kongresszus kizárta a pártból (többek közt) dr. Borbély Endrét és Udvaros Istvánt. Ugyanakkor beválasztotta az új központi pártvezetőségbe a győri Vagongyár munkásigazgatóját és a megye szociáldemokrata párti főügyészét.

297 A fejlődés a kongresszus után gyors üteművé vált. Március 10-én megalakult a kommunista és a szociáldemokrata párt összekötő bizottsága, mely kimondta, hogy a két párt, valamint a SzIT, a SzIM és a MADISz július l-ig egyesül.

298 Március 12-én létrehozták Győr-Moson vármegye és Győr város (9—9 tagú) egységbizottságát.

299 A megyei egységbizottság utasította a járási, a mosonmagyaróvári városi, a községi és az üzemi pártszervezeteket az egységbizottságaik megalakítására.

300 Utasításának megfelelően pl. már március 13-án létrejött a Mosonmagyaróvár városi és járási egységbizottság.

301 Március 23-án a két párt megyei összevezetőségi ülést tartott, melyen helyesléssel vették tudomásul, hogy a magyar Szociáldemokrata Párt kilépett a nemzetközi szocialista irodából. Az ülésen felülvizsgálták a tisztogatási folyamatot (pl. egyetértették a Mosonmagyaróvár városi elnök és titkár kizárásával, s javaslatot tettek a központi káderosztálynak Medey I. eltávolítására a pártból), továbbá irányt mutattak a „hatos bizottságok" munkájához.

302 A „hatos bizottság" kizárt a Vagongyárban 61, a Gráb-gyárban 9, a Linum-gyárban 6, a Győri Textilben 26, a Richards-gyárban 12, a Magyar Textilben 3, az Olajgyárban 3, a MÄVAG-ban 5, a Hellas-gyárban 7, az OVIRT-ban 10, a Közlekedési Vállalatnál 8 és egyéb területen 53 szociáldemokrata párttagot.

303 * * * A szociáldemokrata párt jobboldalának felszámolásával megerősödött a Baloldali Blokk, s vele a Függetlenségi Front. Ez a tény és az, hogy a munkások tömegei követelték a nagytőke további visszaszorítását, lehetőséget teremtett az államkapitalizmus bővítésére, fejlesztésére. 1948. február 6-án állami tulajdonba került a mosonmagyaróvári Bauxitipar Rt.

304 A Győri Munkás arról adott hírt, hogy a „mosonmagyaróvári bauxit-gyár dolgozói nagy lelkesedéssel ünnepelték meg az üzem államosítását".

305 Február 19-én államosították a győri Cardo Bútorgyárat. (Ebben különösen nagy szerepet játszott az üzem dolgozóinak „államosítsák a gyárat!" követelése.)

306 1948. március 25-én a Minisztertanács határozatot hozott „az 1946. augusztus 1. óta bármikor 100-nál több munkást foglalkoztató üzemek magyar kéziben levő részvényeinek államosítására".

307 (22. ábra.)

303 Állami tulajdonba került: 297 Uo. IV. évf. 56. sz. 298 Uo. IV. évf. 60. sz. 299 Uo. IV. évf. 61. sz. 300 GyU III. évf. 60. sz. 301 GyM IV. évf. 62. sz. 302 Uo. IV. évf. 68. sz. 303 Uo. 304 GyU III. évf. 31. sz. 305 GyM IV. évf. 37. sz. 306 GyU III. évf. 38. sz. 307 Berend i. m. 374. 308 GyM IV. évf. 71. sz. 319