Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948

„Megvalósítani az ország egész gazdasági életét szabályozó hároméves állami gazdasági tervet, rávezetni az országot a tervgazdálkodás útjára — ez tőkés alapon lehetetlen. Elkezdeni lehet, de sokra menni — nem/'

256 A tervgazdálkodás megkövetelte a nagybankok államosítását, és a bankokhoz tartozó nagyipar révén az ipar állami szektorának lényeges kibővítését. A nagybankok államosításához vezető utat elősegítette az, hogy az ellenforradalmi összeesküvést felszámolták, (ezzel a jobboldalt legyengítették), és a megmaradt képviselői ennek megszavazásával a rendszer melletti „hűségüket" kívánták bizonyítani. Az első lépést az jelentette, hogy 1947. június 1-én megszületett a 6850/1947. M. E. számú rendelet, melynek értelmében a bankokhoz ellenőrzés céljából miniszteri biztost és helyettest neveztek ki.

257 A kommunista és a szociáldemokrata parlamenti képviselők közös fellépése tette lehetővé, hogy az országgyűlés 1947. november 20-án megszavazta a bankok államosításáról szóló törvényt. A bankok államosítása folytán Győr-Moson megyében is megerősödött a szocialista szektor az iparban; a bankok államosításával azok ipari részvényei az állam tulajdonába mentek át. A Magyar Kereskedelmi Bank tulajdonában voltak: a Hungária Kft részvényeinek 34 %-a, a Koestlin-gyar részvényeinek 50 %-a. A Magyar Általános Hitelbank érdekeltségi körébe tartoztak: a Győri Országos Raktárházak, a győri Linum Lenfonó, a mosonmagyaróvári Bauxitipar Rt., és a bank tulajdonában volt: a mosonmagyaróvári Műselyemgyár részvényeinek 50 %-a. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank bírta: a mosonmagyaróvári Műselyemgyár részvényeinek 50 %-át, a győri Gráb-gyár részvényeinek 50 %-át. Az Angol—Magyar Bank érdekeltsége kiterjedt a Győri Textilművek Rt-ra.

258 A magyar népi demokrácia ,,A »fordulat évének« eldöntő jelentőségű politikai és szocialista bankrendszer kiépítésében realizálódott gazdasági győzelmei — ... — újabb döntő gazdasági lépést, az államkapitalista »száraz-« út politikájának feladásával a radikális államosításokat tette lehetővé."

259 Az ország gazdasága a „gazdasági fordulattal" (mely a földreform óta a stabilizáció mellett •az egyik legnagyobb jelentőségű előre tett lépésünk volt) alapvetően átalakult. Ezzel a gyári jellegű ipar és bányászat 58 %-ban a szocialista szektorhoz tartozott (nehézipar 87 %-a, a könnyűipar 28 %-a).

260 Az ország gazdasága már nem kapitalista, hanem átmeneti forma, melynek erősödő szocialista — kisárutermelŐ — gyengülő kapitalista részei lettek. Azáltal, hogy gazdasági életünkben már nem a tőkés gazdaság törvényei uralkodtak, a hároméves tervben lehetővé vált ,, . .. a szocializmus alapjainak építése, és megszilárduljon az ország gazdasági, politikai függetlensége."

261 256 Nemes i. m. 250. 257 Berend 261. 258 GyU III. évf. 1. sz. 259 Berend i. m. 371—372 260 Csépányi i. m. 467. 261 Uo. 467. 313