Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948
nehézségek között meg kell említeni af'aAhíanélküliségefciA üzemek termelésének javulása által felvett munkások náanS cÉblffeáet#ték a munkanélküliek számát, mert egyre nagyobb számban áramlottak vissza az iparba, melynek a fejlődése nem volt olyan ütemű, hogy a régebben munkanélkülieket és őket is A vármegyében súlyosbította a helyzetet a hosszú fasiszta uralom pusztíf elvegye. (Különösen, ha számba vesszük azt, hogy a hazatérő hadifoglyok elhelyezéséről is gondoskodni kellett.) tása, és Győr esetében, mint azt a közgyűlés megállapította ,,... a mindenkori kormányok évtizedek óta nem támogatták a várost és szörnyű háborús kárai mellett, jelentősebb támogatást sem gazdasági, sem szociális vonalon nem kapott, holott főleg az utóbbi vonatkozásokban igen sokat (kellene pótolni." „Győr, most a negyedik romváros, és ütőképes ipari központként való helyreállítása által a hároméves terv végrehajtásának egyik fontos tényezőjévé válnék." 228 Győr-Moson megye hároméves tervének előirányzata 10 444 580 Ft volt. 229 A mezőgazdaság fejlesztésében célul tűzte ki, hogy a tervidőszak végére a 38-as termelésnek eléri a 137 %-át. Megvalósítására a belterjesség kiszélesítését és a parlagföldek megművelését tervezte. Kimondta, hogy ehhez a műtrágyaellátást a szükségletnek, a lehetőségeknek megfelelően fokozni kell. 230 A törvényhatósági bizottság a Szigetközben és a Lajta-melléken az öntözéses gazdálkodás kialakításával foglalkozott. 1947. október 2-án határozatot hozott, hogy a Kultúrmérnöki Hivatallal közösen tervet és költségvetést dolgoztat ki, melynek kivitelezésében a Földművelésügyi Minisztérium is résztvesz. 231 A kertészet, a gyümölcs- és a szőlőtermelés fejlesztéséhez rövidlejáratú hitelt kívánt biztosítani, hogy modern technikával való ellátásához segítséget nyújtson. A parlagföldek megműveléséhez szántási hitelt, és az aszálykár miatt vetőmagakciót tervezett. (A vármegyei igény kielégítésére 250 vagon vetőmagot kértek a Gazdasági Főtanácstól. ,,A vetőmagakcióban azok a gazdák részesülnek, akiknek a gabonaterményük holdanként 3 métermázsán alul maradt." 232 ) A hitelkeret 1,5 millió forintban állapította meg. (19. ábra.) 233 Az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztésére is gondot fordított: a törzstenyészet javításával és a takarmánytenmelés fokozásával. 234 A helyi ipar jelentőségét kihangsúlyozta a terv. Az adottságok és a szükségletek számbavétele alapján az élelmiszeripar fejlesztését állította a középpontba. A kismegyeri szeszgyár rendbehozását, kibővítését tartotta szükségesnek. A hegyaljai gyümölcstermés feldolgozásához a konzervgyártás, a nyersgyümölcs és a hús tartósításához hűtőház építését tervezte. A malmok felszerelésének kiegészítését, modernizálását kívánta megvalósítani az őrlési technika minőségi megjavítása érdekében. 235 A vármegye 94 községéből mindössze 34-ben volt villanyvilágítás. A helyi terv előirányozta, hogy három év alatt 23 községbe vezetik be a villanyt. 236 228 Lengyel i. m. (idézete alapján) 19. 229 GyM* III. évf. 138. sz. 230 Szakács i. m. 100. 231 GyÁL, Alispáni iratok VII. 11 667/1948. alp. 232 GyM III. évf. 170. sz. 233 XJM helytörténeti raktár 55. 13. 4. lsz. 234 Szakács i. m. 101. 235 Uo. 102. 236 GyM III. évf. 90. sz. 309
