Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948

tétek mutatkoztak.

22

« Az 1947 őszén megjelent 10 520/1947. M. E. számú rendelet ,, . . . a hároméves terv beindulása kapcsán a tervmegbízottak tevékenységét szabályozta, a változott helyzetnek megfelelő együttműködést kíván biztosítani a gazdasági irányítás (Országos Tervhivatal) és a törvényhatóság vezetői között",

221 menet közben azonban világosan kitűnt, hogy a régi rendszerű közigazgatás alkalmatlan az új, a megnövekedett problémák megoldására. Gazdasági helyzetünk 1947 őszén még mindig nagyon nehéz volt. Az aszályos nyár súlyos károkat okozott mezőgazdaságunknak; terméseredményünk igen gyenge lett. Mosón megyében pl. 15 ezer katasztrális hold termés ment tönkre.

222 Pénzügyi nehézségeink voltak. ,, . . . a gyors újjáépítés és az egyidejű életszínvonalemelkedés közepette vette kezdetét a forint értékének romlása is."

223 A beruházások, a hónapról hónapra emelkedő bérek növekvő kiadásai az árak jelentősebb emelkedésével jártak együtt. Béremelések a stabilizációs alapbérhez: 1946 okt.-ben a szakmunkások órabére 9,7—19,6 %-kal, a segédmunkások órabére 10,0 %-kal, 1947 aug.-ban az órabér átlagosan 15,0—20,0 %

J

kal növekedtek, alakultak. A Vagongyárban az átlagórabér 1946 deciben 1,72 Ft, 1947 dec-ben 2,67 Ft, az emelkedés tehát 56 %-os. (A névleges órabérek az iparban 1948 elejére több mint megkétszereződtek.)

224 A bérek 1938-ban 100 %-nak véve 1948 januárjában 560 %-ot tettek ki. Az áruk nagykereskedelmi ára: összesen: 1938-ban 100,0% 1948 januárjában 556,0 % ebből: élelmiszer 834,9% ruházat 825,9 % fűtés, világítás 370,3 % lakbér 125,9 % egyéb szükséglet 268,1 % A reálbér: 1938-ban 100% 1947 januárjában 75 % 1948 nyarán 100 %

22

5 A fenti adatok is mutatják, hogy a drágaság a legfontosabb közszükségleti cikkekben még fennállt. A vármegyei törvényhatósági bizottság az árdrágítás tényezőit a következőkben jelölte meg: a háborútól kifosztottak igyekeztek holmijukat pótolni és a nagy kereslet áremelkedésre vezetett; a katasztrofálisan rossz termés, mely a legfontosabb közszükségleti cikk: a kenyér mennyiségét csökkentette; jelentős szerepe van a nyersanyaghiánynak, és a külföldről behozott nyersanyag megdrágította az iparcikkeket; ,,. . . lelkiismeretlen egyének, akik 220 Csépányi i. m. 464. 221 Lengyel A., A felszabadult Győr megye- és városigazgatásának első évtizede (kézirat) 20. 222 GyM III. évi 170. sz. 223 Berend i. m. 379. 224 Uo. 359. 225 Uo. 360. ÄS307