Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948

nem vonta le."

198 „Bűnbocsánatot" adtak Peyemek és híveinek, amellyel jelentősen segítették előretörésüket. A kisgazda párt 1945-ös szerepét 1947-ben a Demokrata Néppárt (DNp) vette át. Célja: kormányzóképes katolikus párt megteremtése. A néppárt külön megegyezésre nem jutott az egyház reakciós vezetőivel, mégis rendszeresen arra hivatkozott, hogy (állítólag) az egyház teljes támogatását élvezi. A párt győri választási nagygyűlésén Barankovics, óvatosan fogalmazva, arról nyilatkozott, hogy az ő pártja áll ,,az egyház hit- és erkölcstanához legközelebb", és hogy „egyházpolitikai kérdésekben a főpásztorokkal összhangban kíván eljárni".

199 A vallásos embereken kívül az elégedetlenekhez is szólt. ,,19454>en a forradalom ekéje úgy felszántotta a magyar társadalom földjét, hogy alulra kerültek, akik fölül voltak, és fölülre: akik alul voltak." Szerinte ez nem maradhat így. Igazságot kell szolgáltatni a megkárosítottaknak, és ezért pl. a „B" listázást törölni kell, s ,,.. . kártalanítsák az egyházat a nagybirtokokért."

200 Az egyház hivatalos állásfoglalása is e párt felé terelte a vallásos polgárokat. Igaz, hogy az egyház kihangsúlyozta: tartózkodni fog a választásokba való beavatkozástól, azonban az egyházi Útmutató szerint: „ ... megállapítja azokat az elveket, amelyekkel a katolikusoknak maguknak kell megformálnia választási lelkiismeretüket". Ilyen pl.: ,,.. . sehol sincs helye katolikus embernek, ahol a világi hatalomnak, az államnak Istenitől való alapvető függését nem ismerik el, és nem annak megfelelően viszik a politikai élet fonalát."

201 A papok, a szerzetesek és az apácák ennek alapján befolyásolták híveiket. A Sulyok-féle ún. Magyar Szabadság Párt 1947 tavaszán megkezdte a megyében a szervezkedését. Május 6-án bejelentette az alispáni hivatalnak vármegyei és városi titkárságának a megalakítását.

202 Programjáról a szociáldemokrata párt megyei közgyűlésén megállapították, hogy klerikális és burkoltan szovjet-, munkás- és szaikszervezetellenes.

203 Ekkor, a munkásegység szilárdabb időszakában, meg tudták akadályozni a szabadságpárt „győri zászlóbontását."

204 A választásokon, miután a szükséges ajánlást biztosítani nem tudták, nem indulhattak. Ugyanezek az okok miatt nem indult a választókerületben a Pfeif ferféle egyértelműen demokrácia ellenes Magyar Függetlenségi Párt. * * # A választó jogosultak összeírásával megkezdődtek a választások lebonyolításának előkészületei. A nemzeti bizottságok és a Függetlenségi Front pártjai megalakították a falvakban és a városok kerületeiben az összeíró bizottságokat, valamint a járásokban és a városokban a központi összeíró bizottságokat. (14. ábra.)

205 (A nemzeti bizottságok szerepe a választások idején megnevekedett, és ez lényegében az utolsó szereplésük volt.) Az összeíró bizottságok bírálták el a választó jogosultságot, ők állították Össze az ideiglenes választói névjegyzékeket. Az ő feladatuk volt — érdemi tárgyalás után — a névjegyzékkel kapcsolatos „felszólamlások" elbírálása és a határozathozatal: „ . . . az ideiglenes 198 Uo. II. évf. 176. sz. 199 Orbán i. m. 139. 200 GyU II. évf. 176. sz. 201 Orbán i. m. (idézete alapján) 136. 202 GyÁL Alispáni iratok X. 5358/1947. alp. 203 GyM III. évf. 74. sz. 204 GyU II. évf. 75. sz. 205 GyÄL, Alispáni iratok I. 1791/1947. alp. 297