Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948

A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM I GYŐR-MOSON MEGYÉBEN 1945—1948 A -proletárdiktatúra győzelme: 1947—48 (3. rész) A fejlődés, az erőviszonyok alakulása 1946 őszén felvetették a kérdést, milyen úton haladunlk tovább: polgári, vagy népi demokratikus úton.

1 Az MKP III. kongresszusa — az elért eredmények elemzése után — nyilatkozott a forradalmi átalakulás céljáról és módszeréről, a forradalom folyamatának fokozatosságáról és ütemezéséről. Megállapította, hogy a szocialista forradalom megvalósítható sajátos, a polgárháborús formát elkerülő úton. Ebből adódott, hogy az előkészítés szakaszában széleskörű szövetségi politikát kellett folytatnia, melylyel a középrétegeket a maga oldalára vonja.

2 Szövetségesei a parasztság nagy része, a városi kispolgárság egy része és az értelmiség. A proletariátus politikájából egyetértett a szegény- és a középparasztság a tőkés- és a kulákuzsora elleni harccal, az újgazdák a földreform védelmével, a városi kispolgárság egy része a nagytőke elleni védelemmel, az értelmiség a stabilizációval és a kommunista párt által körvonalazott távlatokkal.

3 A szövetségi politikának megfelelően létre kellett hozni az új, a népi erők összefogásán alapuló koalíciót. A megújhodott koalíció a szerepét csak úgy töltheti be, ha érvényesül benne a munkásosztály vezetése, és bekövetkezik a kispolgári paraszti pártok radikális balrafordulása. ,,Ezért a kongresszus követelte, tegyenek meg mindent ezek a pártok azért, nehogy a koalíciós forma egy polgári demokrácia uralmi formája legyen."

4 A kommunista párt követelését: a nagymalmok államosítását, a kismalmok községesítését, a bankok államosítását (mely túlment a polgári formán) a szociáldemokrata párt felsorakozása után elfogadta a Baloldali Blokk egésze. A III. kongresszus irányelveinek megvalósulását jelentette az 1946 november végén megjelent 23 500/1946. M. E. számú kormányrendelet a nehézipari üzemek állami kezelésibe vételéről. ,,Ennek értelmében 1946. december" 1-től. . . négy nagy nehézipari üzemet és mindazokat a vállalatokat, amelyekben ezek legalább 50 %-os érdekeltséggel bírtak, a jóvátételi kötelezettség időtartamára állami 1 A polgári, illetve a népi demokratikus válaszút kezdete vitatott probléma. Nemes Dezső megállapítása szerint erre az időre már eldőlt, hogy milyen úton haladunk. 1945-re létrejött „ ... az új Magyarország, de megszületett, és népi demokratikus államot teremtett, mely a népi demokratikus forradalom hatalmi szerve volt..." Nemes D., Magyarország felszabadulása (Bpest 1960) 165. 2 Ságvári A., Tömegmozgalmak és politikai küzdelmek Budapesten 1945—1947 (Bpest 1964) 263. 3 Uo. 267. 4 Uo. 265—266. 265