Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Csatkai E.: „Kulturbild der Stadt Győr”. Die Győrer Bilderausstellung im Jahr 1903
1023. Vaszary: Konyhakert, 62,5X77,5 1061. Wink Thorn.: Jézus prédikál. Tus, 31 X 18,5 A számozásból kitetszik, hogy a püspök képei közé más gyűjteményekből származó darabok is vegyültek. Széchenyi Miklós neve, mint ismert gyűjtőé, csalogatónak számított. Az említett Giesswein képen kívül birtokából még egy bádogra festett kép is szerepelt, 98-as szám: másolat Bassano Jac. után Jézus születése, 91 X 73. Visszatérve a győri kiállításra, az június 14-én zárult, tehát mindössze két hétig volt látható. Ügy látszik, nagyobb hatást nem keltett. Még a Dunántúli Hírlap, a kiállító Giesswein Sándor lapja, sem. viseltetett sok megértéssel iránta. A jún. 6-i ismertetés po. beleakad a kiállítás elnevezésébe: megengedi, hogy sok remekművet lehetett látni, de Győrt nem. Ez nem egészen világos, hiszen több helyi festő is szerepelt, éppen közülük Ruby és Hollós képei keltettek Telepy mellett legnagyobb érdeklődést. Kevesen voJtnk. akik értékelni tudták volna a képeket. Nagy hiba volt, írja a lap, hogy a képeket össze-vissza helyezték el, sem történeti szempont, sem esztétikai nem érvényesült. Nem. egy kiváló képet, mint az egyik kanonoknak Juditját, el sem kérték, viszont rossz mázolások is becsúsztak. A szempont, mondja a cikk, a helykitöltés volt. A sikertelenségbe beleszólt a politika is. Válság uralkodott, Széli Kálmán erősen aulikus kormányzatát a még rosszabb Tisza István kormánya váltotta fel. Kiélesedett az ellentét még a vidéki városban is a kormánypárti és függetlenségi beállítottságú értelmiság között. A Győri Napló, az utóbbiak szócsöve, már a megnyitáskor felpanaszolta, hogy a rendezőbizottságba meghívták a kormánypárti lap szerkesztőjét. Már ezért is a kiállítás mintegy kormánypárti jelenségképp való megbélyegzése folyamatának látszik a befejezéskor megjelent cikk címe: „A műtárlat bukása". És a gyűlölködő sorok: „Kimúlása csöndes volt. Rövid élete iránt a közönség semmi érdeklődést sem mutatott. Sokan azt sem tudták, hogy létezik műtárlat." 10 Bizonyára sok fonákság kíséri az első győri retrospektív kiállítást: a jó szándék nem tagadható le, a nehézségeket nem vették számításba a bírálgatok, pedig földijük, Rát Mátyás megadta nekik is a mottót a legelső magyarnyelvű hírlap első számának utolsó sorában: „Mindennek kezdete lassú s eredete jár nehézség fontjával." Csatkai Endre „KULTURBILD DER STADT GYŐR" Die Győrer Bilderausstellung im Jahr 1903 Das Interesse der Győrer Bürger für die Archäologie reicht auf Jahrhunderte zurück. Die 1903 veranstaltete Kunstausstellung, an der beinahe hundert Kunstsammler der Stadt und Umgebung mit 233 Gemälden, Zeichnungen und Stichen teilnahmen, sollte aber auch das Kunstinteresse der Stadt dokumentieren. Wirklich beachtenswerte Kunstsammlungen besaß aber um die Jahrhundertwende nur der Győrer Bischof Miklós Széchenyi und der Direktor des Städtischen Krankenhauses, Lajos Petz. Auch die Benediktinerabtei von Pannonhalma beteiligte sich an der Ausstellung mit einigen Exponaten aus ihrer Gemäldesammlung. Dem Katalog entnehmen wir, daß von den italienischen Meistern Mantegna, die Schule Tiziano's, Albani, Cantarini; der spanische Ribera; die Niederländer Dyck, Teniers, Goyen; die österreichischen Barockmaler Troger, Maulbertsch, von den neueren österreichischen M,alern Raffalt, Amerling, Russ, Einsle, Ender (Thomas und Anton), Pettenkofen, Dobjasehofsky und Angeli; von den älteren ungarischen Malern 10 GyN 1903. VI. 17. 239
