Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Mithay S.: Zselizi típusú leletek a Győr Pápai vámi újabb-kőkori lakótelepen
A gödörrendszerek mellett talált cölöplyukak nem tartoznak az előbbiekhez. A III. gödörrendszernél esetleg feltételezni lehet a szélvédő tetőnek az egykori jelenlétét, de a IL, IV— VI. gödörrendszernél semmiféle támpont sincs a tetőre vonatkozóan. A sok gödör között talált néhány kerek lyuk esetleg a tetőt tartó oszlopoknak a beásása, de erre sincsen semmi támpontunk. Esetleg a tető szarufáinak a helyét kellene felismerni az újabb-kőkori felszín alatt. Ilyen nyomok ugyan vannak, de a mélységük ellen látszik mondani annak, hogy a szarufák olyan mélyre nyúltak volna, mint a 13. gödör omladékrétegének DNy felé eső szélén (17. sz..). Csak a 116. gödörcsoport DNy-i falában találtunk egy kidőlt falnak a nyomát. Bár a tetőt tartó oszlopok helyei és az esetleg a földre támaszkodó szarufák nyomai sem biztosak, viszont a gödrök alján talált kemény rögök csakis a tető vagy az egyszerű szélvédő tető sártapasztásának a töredékei. A III. gödörrendszernél a tetőnek csak egy része égett meg a falakkal együtt, hiszen faszenek mindenütt kerültek elő, a többi része pedig csak később omolhatott be. A falnak legkisebb nyoma nélkül talált gödörrendszereknél természetesen más volt a helyzet. Lelőhelyünkön a gödrök illetőleg a kunyhók É—D-i irányúak voltak, mint Aichbühlben a házak fekvése. 21 A 20 méternél is hosszabb lakásoknak egymástól való távolsága lelőhelyünkön 8 m. A lakások szélessége (6—7 m) is megfelel annak, amit Tackenberg a gödörlakásokra jellemzőnek tart. 22 Dormbay Zengővárkonyban is talált négy hosszú kunyhót, 23 amelyek a Praunheim mellett levő téglagyárnál talált kunyhóhoz, illetőleg gödörlakáshoz hasonlóak. Ez a tekintélyes gödörlakás 24 m hosszú és 16 m széles. A két végét szintén nem találták meg az ásatás folyamán. A gödrök alján patics volt és meg nem égett agyagrögök. A gödörlakás széle szabálytalan vonalú. A D-i szélén négy cölöplyukat. találtak. 24 Egy szétrombolt tűzhely is előkerült itt. 25 Ezek szerint több egyezés található a lelőhelyünkön talált gödörrendszerekkel. Radig szerint a gödrök sora, kerek bemélyedések, pihenőhelyek voltak egy tető alatt. 26 Tackenberg szerint a hosszú házak közel állottak egymáshoz és egymással nagyjában párhuzamosak voltak. 27 Ez. a megfigyelés is összevethető a mi gödörrendszereinkkel. Schlotte is elismeri, hogy a gödörlakások egykori lakóhelyek maradványai, bár azt is megemlíti, hogy az ilyen gödörrendszerek agyaggödrök, szemét- vagy élelmiszereket tároló gödrök lehettek. 28 Helyes az a felfogás is, amely szerint az újabb-kőkorban élő embernek ezek a gödörlakások csak ideiglenes szállásai voltak. 29 A bükki és tiszai kultúra telephelyein eddig nem kerültek elő hasonló gödörlakások. Meg kell említeni azt is, hogy ásatásunk folyamán a 25. és a 26. gödörtől ÉNy felé egy K—'Ny-i irányba húzódó kemény sávot találtunk 85 cm mélyen. 21 Radig, Wl, Der Wohnbau im jungsteinzeitlichen Deutschland. Mannus Bibi. No 43. (1930) 21., Abb. 14. 22 Tackenberg, K., Die jüngere Steinzeit Europas. Das Neolithikum. História Mundi II. (Bern, 1953) 14. 23 Dombay János szíves szóbeli közlése. 24 Woelcke, K., Die Ausgrabung in Frankfurt Stadtgebiet von 1922 bis Ende März 1926. Schriften des Hist. Mus. Frankfurt 2 (1926) 53—113. — Radig i. m. Abb. 27 a., 19. 25 Woelcke i. m. 62. 26 Radig i. m. 69. 27 Tackenberg i. m. 14. 28 Schlotte F., Haus- und Siedlungsform a,ls Beitrag zur Frage der wirtschaftlichen Struktur der jungsteinzeitlichen Kulturen Mitteleuropas, Wissenschaftliche Abhandlungen Bd. 6/1. Beiträge zur Frühgeschichte der Landwirtschaft I. (Berlin, 1953) 43. 29 Uo. 44. 22
