Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Jenei F.: Ráth Károly levelei Ipolyi Arnoldhoz
általam feljegyzetteket is. 1 Azonban öregbek s általam tisztelt tudománvos férfiak tanácsára hajolni megtanulván, elhatároztam azt. és várok még több Magyar országi tudósoktól küldeményeket, 's magam is szándékozok még néhány nevezetesbet átnézni. A Bécsi titkos udvari csk. levéltár őrével iß megkezdtem a levelezést Wenczel Gusztáv unszolására, levelem nem küldém üresen, mert miután értésemre esett, hogy Zsigmond király Itinerariumján dolgozik, vagy száz általam gyűjtött adattal udvaroltam neki, hiszem, hogy érdemesnek tartja a választ: Egyébiránt ősszel Bécsbe felmenni szándékozván, majd fel fogom keresni 's ha lehet a Némettel végezni fogok. 2 A Central Commisio felelt 's szépen megköszönte a részvétet. Alássan kérném Kedves Barátom uramat, hogyha szives Ígéretéhez képest a Dudik féle Iter Romanumot regestái adalékaival együtt használat végett pár hétre elküldeni sziveskedne. 3 A Csallóközi templomokra nézve hamarjában csak egy adattal szolgálhatok. 4 Egy 1619-ik évi kapu összeirásban — Győr M. ltárából — Kenderes, Medve és Egyházas Medve falvakat találom megemlitve a Csilizközben, Kenderes Medve elpusztult, Egyházas Medve pedig egyháztalan lett, mert a Duna elkezdvén szaggatni a parton fekvő egyházat, mindaddig mosta, mig végre lassankint az egész Egyház a Dunába zuhant. Ezen — 1619ik — évben mind a két helység a Hédervári és Rárói régi nemes családoké volt. Egyházas Medve most egyszerűen csak Medvének neveztetve most filialis, valamellyik szomszéd egyházhoz. Lelkész tán az évet is megtudná mondani, mikur zuhant az Egyház a Dunába. Már akárhogy teszi szerét édes Barátom uram, de az idei Győri utat el ne mulaszsza, annál inkább oly egygyén meg hivásának engedjen, ki a levéltárhoz legkönynyebben megnyithatja az ajtót. Nyújtsa egyszersmind nekem is azon szerencsét, hogy megösmerhessem azt, ki anynyit tett már 's kitől még felette sok jó munkát remenylhetünk. Minden nélkülözhető s szakomba nem vágó eredeti és másolatot (gyűjteményeimből) felajánlok Kedves Barátom Uramnak, és, birtokába bocsátok. Az Insignia ... fam. Regni Hungáriáé cimü könyvet még idézésből sem ismerem, mert akkor „a Magyar Történeti Kútfők cimei" nevű gyűjteményembe fel volna jegyezve. Rábaközi kirándulásom alkalmával elkészítem az utat az Ostffy család levéltárábai bejuthatásra, hol mint haliám 1212-től kezdve vannak oklevelek. A Csornai barátok ellenben nem eresztettek be, a prior azt monda, hogy nincs (nekem ugyan azt ne mondja, mert jobban tudom mi van, mint ő) jól lefőztek 1 Ráth Károly egész életében dolgozott e munkáján, amely „A magyar királyok hadjáratai, utaizásai és tartózkodási helyei" címmel, Győrött, 1861-ben jelent meg. A második kiadásból csak az I— III. füzet jelent meg. 2 Wenzel Gusztáv (1812—1891) egyetemi tanár, a MTA tagja, az Árpádkori uj Okmánytár I— XII. kötetének szerkesztője. 3 Dudik, Beda Franziscus (1815—1890) osztrák bencés, történetíró. 4 Ipolyi ekkor dolgozott „Csallóköz műemlékei" című tanulmányán, amely 1859-ben jelent meg önállóan. 5 Paur Iván (1808—1888) a Széchenyi grófok nemzetségi levéltárnoka, a MTA tagja, régész, történetíró, a Hazai Okmánytár egyik kiadója. Horváth István (1784—1846) történetíró, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának őre, egyetemi tanár. 6 Czech János (1798—1854) Győr város polgármestere, történetíró, a MTA rendes tagja. Kéziratai a MTA könyvtárában. 188