Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Uzsoki A.: Lenau és Mosonmagyaróvár

LENAU ES MOSONMAGYARÓVÁR Mosonmagyaróvárott a Lenin u. 47. sz. ház déli homlokzatán Lenau köralakú domborműves arcképe látható, rajta felirattal, hogy itt lakott a költő 1822—23ban. A mosonmagyaróváriak évtizedek óta Lenau-háznak nevezik az épületet, de a fenti adaton kívül nem sokat tudnak róla. A helytörténeti kutatás is ritkán foglalkozott a kérdéssel, mely 1964-ben azonban hirtelenül az érdeklődés középpontjába került. 1964. októberében ugyanis az alsó-ausztriai Stockerauban megalakult a Nemzetközi Lenau Társaság, melynek hazánk is tagja lett. Több ország — ahol Lenau életében megfordult — részvételével kidolgozott terv alapján úgy határoztak, hogy évenként mindig egy másik Lenau-városban tartanak évi közgyűlést a Lenau-kutatók és a társaság tagjai. így vetődött fel annak a gondolata, hogy a konferenciát hazánkban, Mosonmagyaróvárott kellene megrendezni. Az elgondolás a városban is támogatásra talált, s hatására 1964 őszén megkezdték a Lenau-ház tatarozását, melynek párkányában értékes dokumentumokat találtak a munkások. A páratlan helytörténeti lelet előkerüléséről Manninger Egon, a városi tanács vb. főmérnöke értesítette a múzeumot, s Kovalszky Sándor vb. elnök közreműködésével a helyi Hansági Múzeumba került. A muzeális érdekesség közzététele és ezzel együtt Lenau magyaróvári és mosoni szereplésének ismertetése már nemcsak magától kínálkozott, hanem kötelességgé vált. Ugyanis 1965. nyarán már végleges határozat született a Lenau Társaság mosonmagyaróvári közgyűlésének októberben történő megrendezéséről. A dokumentum közlése előtt a szakirodalom, és részben a leletegyüttesben található adatok alapján röviden ismertetném a költő itteni szereplését. Az 1820-as években, tehát a költő magyaróvári tartózkodásának idején a Városnak mintegy kétezer lakosa volt. Mosón akkor még különálló mezőváros háromezer főnyi lakosságával, a dunai gabonakereskedelemnek fontos állomása. A hajdani Mosón megye székhelye Magyaróvár, közigazgatási központnak számított, több középülete és emeletes polgári lakóházai városias külsőt adtak. Híres volt gazdasági tanintézete, a későbbi Gazdasági Akadémia, a jelenlegi Agrártudományi Főiskola, — melyet 1818. október 25-én alapított Albert Kázmér szász-tescheni herceg, Mária Terézia Krisztina nevű lányának férje. Az iskola âz 1819—20. tanévben nyílt meg az egykori vár hatalmas épületében, melyet évekkel előtte bővítettek kétemeletesre. A tanintézetet azzal a rendeltetéssel hívták életre, hogy az uradalom számára mezőgazdasági szakembereket képezzenek. A hallgatók a környező országokból kerültek ide, s nem kis mértékben járultak hozzá a kisvárosi élet élénkítéséhez. A város másik fontos iskolája volt 167