Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Timaffy L.: Adatok a győri szíjgyártó és nyerges mesterek történetéhez

ADATOK A GYŐRI SZÍJGYÁRTÓ ES NYERGES MESTEREK TÖRTÉNETÉHEZ Az Arrabona évfolyamai egyre nagyobb figyelmet szentelnek a győri mesterségek feldolgozásának. Ez a törekvés nemcsak egy tudományág érdekeit szolgálja, mert hiszen egyformán értékesek a céhek irataiban megőrzött emlékek a történelem és a néprajz számára is. A győri szíjgyártó és nyerges céh iratai szintúgy nemcsak történelmi dokumentumok, hanem belőlük az élet megelevenítése fontos része a mesterség néprajzi feldolgozásának is. Ï. Céhiratok A győri szíjgyártókról, nyergesekről a XVI. sz.-ból van első adatunk. A győri Káptalan számadáskönyvéből 1502-ből ismerjük Ferencz mestert, szíjgyártót és nyergest.

1 Nándorfehérvár ostromára 1521-ben a Káptalan 6 lovat küldött szerszámokkal és három, új nyereggel. Ezeket is győri mesterek készítették a számadáskönyv tanúsága szerint. A mohácsi csatára pedig 1526-ban Gergely szíjgyártó mester látta el a kocsikat kötőszíjakkal.

2 A török időkből, a XVI—XVII. sz,-ból 7 szíjgyártó és 6 nyerges mester nevét jegyezték fel Győr városában a Káptalan számadáskönyvébe .A szíjgyártók, nyereggyártók a tímárokkal és a csiszárokkal

3 közös céhszervezetbe tömörültek. Céhlevelüket 1566-ban adta ki a győri Káptalan, mint földesúr. Szabályozza ebben a mesterek működését, s kiköti, hogy a céh tagjai a Káptalan prépostjának, mint a céhek főmesterének engedelmeskedjenek.

4 A virágzásnak induló győri iparos élet a török megszállás alatt (1594—1598) elsorvadt. A céhek csak az idegen hódítók kiűzése után alakultak újjá. A Kisalföldön a győri szíjgyártók és nyergesek szervezték meg leghamarabb céhüket, s már 1601-ben. új szabadságlevelet kaptak DaUos püspöktől. Ezt a következő püspökök mind megerősítették és alapja lett — amint a céhlevélben olvashatjuk — más kisalföldi városokban alakuló céhek szabályainak is. A szabadságlevél 1. articulusa szerint a nyergesek, szíjgyártók, csiszárok mint régen, egy céhben tömörüljenek. Űrnap után való vasárnapon céhmestert válasszanak, akinek kötelessége minden hónapban egyszer a mestereket lakására összehívni a céh ügyeinek közös megtárgyalása céljából. Aki ezen nem jele1 Bedy V., Adalékok a győri ipar történetéhez. GySz (1942) 113, 128. 2 Uo. 114. 3 Tímán=ibőrkikészítő, csiszár=fégyVer, kardcsiszoló, köszörülő. 4 Győri Káptalan Lelvéltára, II. felv. jkv. 303. 151