Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Jenei F.: A győri múzeum képtári épületének történetéhez

A GYŐRI MÚZEUM KÉPTÁRI ÉPÜLETÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ Régi győri házak történetét kutató munkám során a közelmúltban akadtam az Eszterházy család zólyomi ágának levéltárában egy „Conscriptiora", összeírásra, amely a győri Eszterházy-ház berendezését írta össze. Ez az Eszterházyház azonos a mai Alkotmány utca 4. sz. ún. „Napóleon-házzal". Amikor, 1727-ben a „Conscriptiot" összeállították, a ház tulajdonosa gróf Eszterházy Ferenc cseszneki főkapitány, Fejér megye főispánja volt. A házat nagyapja báró Eszterházy Dániel királyi kamarai tanácsos, Csesznek várának megszerzője, főkapitánya vásárolta meg. Fia volt Eszterházy János, 1655 óta a győri vár vicegenerálisa, a törökvilág vége vitéz csapatvezére, aki részt vett Zrínyi téli hadjáratában, ott volt a Budát felszabadító, 1686-os ostromnál is. 1683-ban a Bécs ostromára induló hatalmas török haderővel szemben védte Győr várát, Ezért kapta a grófi rangot. Amikor meghalt, 1692-ben a győri székesegyház Szentháromság, ma Szent László kápolnájában temették el. Felesége 1717-ig élt, Ocskay Magdolna volt. Eszterházy János és Ocskay Magdolna házasságából született 1670 szeptember 30-án fiuk Ferenc, aki ifjúságát Eszterházy Pál nádor udvarában töltötte, ott nevelkedett. Korán, huszonegy éves korában Fejér megye főispánjává nevezte ki a király. 1696-ban királyi tanácsos és cseszneki főkapitány és végül 1723-ban a helytartótanács tagjává nevezték ki. Nagy kort ért meg, hetvenhat éves korában 1746 december 30-án halt meg Győrött. Édesapja mellé temették a székesegyházba.

1 Eszterházy Ferenc sohasem nősült meg. Cseszneki várában és győri házában elt. Derűs, víg kedélyű, művelt ember volt. Előszeretettel foglalkozott nagyszámú fegyvereivel, azokról ismételten leltárt készített. Ezek nem voltak egyszerű összeírások. Valósággal „muzeológus" pontosságú műleírások voltak, a szakértő művészetkedvelő készítette őket.

2 Minden érdekelte, mindent írásba foglalt: a babonás ráolvasásokat éppen úgy, mint a szakácskönyvet is,

3 Fegyvereit Cseszneken és Győrött tartotta, s ha egyik szállásáról a másikra ment, leltárakat készített róluk. így készült a győri ház berendezésének conscriptiója is. Az Eszterházy ház ebben az időben nem volt a mai kétemeletes barokk palotával azonos. Egyemeletes volt akkor, és a mai Alkotmány utca 4. sz, telek 1 Eszterházy J., Az Eszterházy család és oldalágainak leírása (Bpest, 1901). 2 Eszterházy J., Gróf Eszterházy Ferenc fegyverzetének leltára. Sz (1869) 416—420. — Thaly K., Gróf Eszterházy János győri vice-generálisnak és fiának Ferencznek fegyverei, hadi fölszerelései s ládabeli egyéb portékái. (1700—1704) TT (1886) 181—195. 3 Thaly K., Gyógyítások ráolvasás és babonaság által. Sz (1893) 363. 146