Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Kozák K.: Adatok Hédervár műemlékeinek történetéhez
1815. május 22-én. Ez után már csak a Viczay család kihalta után (1873) — rokoni ágon — következő új birtokos, Khuen Héderváry Károly idejében történt építkezés a templomon. Khuen Héderváry Károlyról feljegyezték, hogy jól gazdálkodott. 1883-tól 1903-ig horvát bán volt. Valószínűleg ez időben került sor a temetőkápolna és a kastély neogótikus átépítésére. 1918-ban halt meg: a család kriptája a Boldogasszony templom (temetőkápolna) előtti, 750 évesnek mondott nagy mocsári tölgy alatt van. A Boldogasszony templomot a neogótikus átépítés kívülről és belülről jelentős mértékben megváltoztatta, középkori megjelenését kedvezőtlenül alakította. Az 1954. évi nagy árvíz alkalmával a falak átnedvesedtek. A téglából rakott falak erősen megrongálódtak. 1957-ben tetőzetét kijavították. 33 Történeti-, műemléki értéke és rossz állapota miatt helyreállítása szükségesnek látszik. (E helyen emlékezünk meg arról az 1870 táján épült régi házról, amely a templom északi oldalán húzódó Táncsics utca elején áll. Utcai homlokzatának oromháromszögét a magyar címer díszíti, alatta pedig egy kereszt alakú nyílás van (18. ábra). Az ilyen alakú padlásbevilágító nyílás lakóházaknál igen ritkán fordul elő, viszont az egyenes szentélyzáródású, XIII. századi templomoknál találkozunk ilyen megoldásokkal [Árpás, Felsődörgicse, Ecsér, Kőszeg (Kysak), Abaújkér]. Nem tartjuk lehetetlennek, hogy a hédervári Boldogasszony templom diadalív feletti oromfalában is hasonló nyílás volt, s az szolgálhatott mintául Héderváron a lakóházak ilyen formájú nyílásainak készítésénél. Az oromfal e feltételezett nyílását talán a tető felmagasítása idején falazták-, vagy bontották el.) Plébániatemplom A legrégibb plébániai feljegyzések szerint a Szent Mihály tiszteletére épüít plébániatemplom (19. ábra) 1397-ben épült és négy átépítés során nyerte mai alakját. Az építés idejét tartalmazó oklevelet nem ismerjük, de az átépítésre vonatkozó megjegyzést az 1962-ben végzett tatarozás és a mostani vizsgálat során tett megfigyelések igazolják. A templom építését a plébánián 1690 tájára teszik, annak az adatnak alapján, hogy ennek kőpadlóját is 1692-ben újították meg. A templomról a legkorábbi leírás az 1731. és 1754. évi Can. Visitatioban található. 34 E leírás szerint a templom jobb oldalán (lecke oldalán) kápolna áll a Szentháromság tiszteletére szentelve — consecrált oltárral —, amelyet halottak kápolnája néven emlegetnek. A kápolnát ezen adat szerint Viczay Teréz építtette. A templomnak fent említett leírását kiegészítik Ipolyi Arnold már említett dolgozatának a plébániatemplomra vonatkozó igen érdekes adatai. A templomban levő, középkori, vörösmárvány keresztelőmedence a régi feljegyzések szerint a jelenlegi templom helyén levő, korábbi templom melletti kápolnában állott, amelyet Capella Mortuorumnak neveztek. Ezt a kápolnát régebbinek tartották a mellette állónál. Falain festmények és magyarnyelvű feliratok voltak. Boltozatának bontásakor 1658-as évszámú, másik oldalán D. L. M. D. G. jelzésű téglákat találtak, falazata pedig, amely nagyon erős volt, római építkezésekre emlékeztetett. A kápolna boltozatát akkor építették, amikor a birtok Héderváry Katára 33 Ipolyi i. m. 165—167. — Körös i. m. 8—12. — Borovszky i. m. 34 Körös i. m, 12—14. 136
