Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Kozák K.: Adatok Hédervár műemlékeinek történetéhez
pedig a kegyúri karzat. Minden bizonnyal egy időben épült a templommal a szentély északi oldalán egykor álló sekrestye-kápolna, amelybe a szentélyen keresztül léphettek be. 28 Az elfalazott bejárat nyomai ma is megfigyelhetők a szentély északi, külső falán. Valószínűleg egyidős a leírt templommal a torony is, a felső emelet kivételével. A torony és egyben a templom jelenlegi, későgótikus bejárata a XV. század közepe táján készülhetett. Ez az egyszerű alaprajzi elrendezésű templom a XIII. század közepe táján épülhetett, amikor országszerte nagy számmal épülnek hasonlóak, különösen a század második felében. 29 Az e csoportba tartozó falusi templomok között a hédervári Boldogasszony templom a közepes méretűek közé tartozik, s e típusnak ritkábban előforduló, a nyugati homlokzat elé épített, toronnyal bővített példájának tekinthető. (A fent említett méretbeli különbséget jól érzékelteti az azonos időben épült, hasonló alaprajzi elrendezésű egregyi templom alaprajza.) Az építés említett időpontját bizonyítja a szentély keleti falának kívülről jól 1,1. ábra. A temetőkápolna (Boldogasszony templom) (Alaprajzi vázlat) látható — belülről elfalazott — románkori ablaka (12. ábra). Az ilyen félköríves záródású románkori résablakok „utoljára" a XIII. század második felében készülnek, amikor már mind több alkalommal találkozunk az új ízlést követő „csúcsíves" ablakokkal. Ez az időszak hazánkban a stílusváltás kora, amikor a 28 Valószínűleg ez a sekrestye-kápolna pusztulhatott el 1604-ben villámcsapás következtében, melyet feljegyeztek a plébánián és a lorettói kápolnára vonatkoztattak. Az azonban akkor még nem épült fel. Ilyen sekrestye kápolnák az egyenes szentélyzáródású falusi templomoknál gyakran előfordulnak. (Kozák K., A románkori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáról. Kézirat. Leadva a Magyar műemlékvédelem III. kötetébe.) 29 Kozák K., Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól. Arrabona 7 (1965) 133—154. — Körös i. m. 8. — (Régi feljegyzések a kripta és a templom építését 1296—1303 közé teszik.) B* 131
