Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Kozák K.: Adatok Hédervár műemlékeinek történetéhez

amely az északi bejárat kialakításával kapcsolatba hozható. Az északi épületszárnnyal kapcsolatban felvetett kérdésekre a végleges választ egy alapos kutatás, feltárás adja majd meg egyszer. Az 1658-ban felvett leltár a család utolsó férfitagja, a 16 éves Lőrinc (VI) halála alkalmából készült. Vele kihalt a Héderváry család. Élt ugyan még IX. János, de ő egyházi méltóságot viselt, scopi püspök volt. A család összeköttetései révén elérte, hogy a király engedélyezte a női ágon való öröklést. Az; ősi birtok ekkor Héderváry Katalinra, az akkor már Lósi Viczay Jánosnéra szállt.

18 Ezt az eseményt jelzi a várkastély udvarának nyugati falán, a két reneszánsz kő között már említett kőcímer. Ezen az Osli és Kanizsay családok leszármazottjainak, Viczayaknak címerképe, a koronát tartó szárnyas madárláb látható (3. ábra). A címer bizonyára; építkezést is jelöl, melyre egy másik adat is utal. (A plébániatemplom déli oldalán egykor egy kápolna állt, amelyet Viczay Teréz építtetett 1658-ban, akkor amikor a birtokot Héderváry Katalin örökölte. A kápolna boltozatának bontásakor a boltozatból 1658-as évszámú téglák kerültek elő.

19 Ez az építkezés azonban feltehetően már nem volt a várban olyan jelentős, mint a korábbi (1643), a címer elsősorban a Viczay család — Héderváry Kata halála után •— birtoklását Volt hivatva jelezni. A vár a hódoltság után elvesztette hadi jelentőségét, s mint a hédervári birtok központja, a Viczayak kastélyává alakult, amely folyamatot elsősorban a kényelmi szempontok és a családi hírnév befolyásolták. Az 1754. évi Can. Visitatio szerint a kastélyban kápolna van. Egyetlen oltárán üveg alatt hat viaszszobor: Atya, Jézus, Mária, József, Anna és Joakim. A kápolna ma is meglevő oltára egyidős a plébániatemplom oltáraival, falait freskók díszítik.

20 A k ' polna az alaprajz szerint a kastély északnyugati sarkában van, abban a szárnyban, amelyről feltételezzük, hogy 1643 táján épült. Ez az adat azt bizonyítja, hogy ez a szárny már 1754-ben állt. Feltehetően az építkezés kapcsolatban állt a plébániatemplom 1755-ben történt átépítésével, bővítésével, hisz a kegyúr a Viczay család volt. Az is valószínű, hogy a templom 1785-ben történt végleges — a ma ismert méret és forma — bővítését is megelőzte egy építkezés a kastélyban. A jelenlegi főbejárat copf ízlésű füzérdíszei (8. ábra) és az udvar keleti falára erősített szép kovácsoltvas lámpatartó ekkor készülhetett. Alátámasztja ezt a feltevést a falu szélén álló — Ásványráró felé menve — copf ízlésű Krisztus szobor, amelyet Viczay Mihály készíttetett 1778-ban (9. ábra). A Héderváron ez időben folyó nagyarányú építkezéseket bizonyítja a Boldogasszony templom (temetőkápolna) lorettói kápolnájának kifestésé és a kegy szobornak ruhával való felékesítése.

21 A kastély urának építkezései jól illeszkednek a XVIII. századi mezőváros, Hédervár arculatába, amelynek már a XVII. század végén kórháza, két „egyháza", városi szabadalmai, rév és vámszedő joga, a XVIII. században pedig pecsétje, iskolája, kápolnái, szobrai voltak és a várost fal zárta körül.

22 A kastély XVIII. századi, copf ízlésű építkezése feltehetően a családnak Grassalkovich Antalhoz fűződő családi kapcsolataival magyarázható. Erre utal a gödöl18 Radvánszky — Závodszky i. m. LXXXI. 19 Ipolyi i. m. 170. („ ... tegalue ... numeris 1658 signatae erant...") 20 Körös i. m. 24. A kézirat elsősorban a plébánián található régi feljegyzések adatait közli. 21 Uo. 9. 22 Uo. 3. E munkában számos érdekes, a település újkori történetére vonatkozó adat található. 128