Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Kozák K.: Adatok Hédervár műemlékeinek történetéhez
a családi birtok központjában, amelyet a tatárjárás után újjászerveztek és újabb részekkel bővíthették. Feltételezzük, hogy a hatszögletű toronyban középkori részletek rejtőznek, amelyek egy alapos kutatás során napvilágra kerülnek majd. 10 II. Héder unokájával (I. Jakab fia), IV. Héiderrel kihal ez az ág, s a nemzetség az alapító másik fiának, Dénesnek leszármazottain keresztül él tovább. Ezek közül II. Miklós ága a legjelentősebb a XIV. század elején. ,1314-ben orvost említ egy oklevél Héderváron. Fia III. Miklós fontos tisztségeket töltött be. (Ez időben már említés történik a hédervári várnagyról is.) Az ő fia volt III. István (Kont), akit Zsigmond 30 társával együtt lefejeztetett Budán. Emlékét ma is őrzi az egykori vár helyén levő park egyik fája (Kont fa). Feltehető, hogy ez időben is folytak építkezések a várban, de ennek biztos nyoma nem mutatkozik. A Boldogasszony templom (temetőkápolna) tornyának későgótikus bejárata a család XV. századi építkezéseinek egyik emléke Héderváron. Közvetve egy másik XV. századi adat is utal a jelenleg ismertnél korábbi, feltehetően gótikus stílusban készült épületekre. A XV. század első felében a család egyik tagja, Lőrinc (III) az ország nádora, fia Imre macsói bán, a nádor unokaöccse, László (II), pannonhalmi apát, majd 1449-ben egri püspök. 11 Valószínűleg a nádor készíttette 1439-ben a plébániatemplom gótikus, vörösmárvány keresztelőmedencéjét. 12 A család ekkor éli egyik fénykorát, amely bizonyára lakóhelyük, váruk megjelenésében is mutatkozott. E feltevés mellett szólnak a későbbi reneszánsz építkezések emlékei is, amelyeknek bizonyára voltak előzményei, álltak ott már korábban is épületek, paloták. 'Hédervár 1532-ben rövid időre Bakics Pál kezére került királyi adományként. Miután a fogoly Hédervári Györgyöt hiába kérte, faggatta, hogy hová rejtette, f aláztatta be apja az aranyait várában, 1534-ben leromboltatta a hédervári, {„castrum'l) és a szigeti („castellum]') kastélyokat és köveikből tornyot építtetett magának a szomszédos rárói birtokon. 13 Ez az adat igen érdekes és egyben nagyon fontos is számunkra. Kitűnik ebből az, hogy Héderváron a várban 1532 előtt lakóépületek álltak, amelyek gótikus, esetleg részben reneszánsz ízlés szerint épültek. Ami ipedig a rárói toronyépítést illeti, e tekintetben talán éppen a hédervári vár tornya adhatta a gondolatot Bakics Pálnak, hogy a szomszéd birtokon ő is tornyot építsen magának. Bakics rombolásai után a hédervári birtok rövidesen visszakerült a Héderváry család tulajdonába. Első dolguk volt a vár, kastély felépítése. Ezen építkezés maradványai ma is láthatók. E maradványokra eddig nem figyeltek fel, pedig azok a vár, várkastély építéstörténete szempontjából igen értékes adatokat szolgáltatnak. A kastély jelenlegi kapuján át a négyszögletes, kisméretű, zárt udvarra érünk. Balra, a „gótikus" ívekkel nyitott folyosó felett három faragott 10 A közölt alaprajzi rekonstrukciót első kísérletnek szántuk a hédervári vár építési szakaszai építés történetének kutatásához. Az udvar keleti oldalán álló épület földszintjén már korábban is feltételeztek középkori maradványokat, — Borovszky S., Magyarország vármegyéi és városai. Győr megye. (Bpest. é. n.) 34. — Genthcm I., Magyarorzág műemlékei. I. (Bpest. 4959) 136. így az említett épület északi részén álló erős oszlop is talán középkori. A rekonstrukciós rajzon a kora,i vár bejáratát egy XVI. századi címer alapián a déli [oldalon jeleztük. E feltevést támogatja az a tény, hogy a torony ezen az oldalon van, valamint ennek az oldalához csatlakozó, a keleti fal mögött levő épület helyzete is. 11 Radvánszky — Závodszky i. m. II. 383. oki. r ~ 12 Ipolyi A., i. m. 169. — Radvánszky — Závodszky i. m. XXV. 13 Radvánszky — Závodszky i. m. II. 43. és 85. sz. oki. 123