Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Pusztai R.: A lébényi germán fejedelmi sír
Végezetül leletegyüttesünk egyik igen szép darabjáról, a füles agyagkorsóról kell szólnunk. Pontos megfelelőjét nem ismerjük. Egyedi és művészi megjelenésétől eltekintve formája és a besimított hálómustrás dísze alapján abba a körbe illik, melyet általában hunkori kerámia névvel jelölünk meg. A már említett Laa an der Thaya 2. sírjában talált korsó 20 még közelebb áll hozzá, mely a lébényinél kissé zömökebb, rövidebb nyakú. A hálómustrás díszt ezen is megtaláljuk. Hazánk területén legtöbb rokonvonást a leányfalusi burgusból származó kerámiával mutat. 21 Megemlítjük még, hogy a dél oroszországi cserniahovi gót sírokban 22 — melyeket a IV. sz.-ra kelteznek — a pontkörös díszű fésűk és kerek csatok mellett olyan kerámia is előfordul, mely sokban rokon a magyarországi hunkori kerámiával. Itt elsősorban a hasonló fülkiképzésű korsókra gondolunk, melyeknek vállán a besimított rácsmintázatot megtaláljuk, sőt a nyakat díszítő plasztikus gyűrűt is. Alföldi véleménye szerint ez a rácsmustrás korsótípus a római civilizáció peremterületén kellett, hogy kialakuljon. A határmenti római erődökben és Pannoniában való megjelenését a barbárság foglalásával magyarázza. Valószínűsíti, hogy ez magával a hun hódítással egyidejűleg történhetett meg. 23 Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményében alkalmam volt megtekinteni Jan Dekán professzornak Oroszvárott (Rusovce) a római táborhoz tartozó egyik épület feltárásából származó leletanyagát. A jellegzetes világosszürke hálómustrás korsók töredékei itt is előkerültek. Szíves tájékoztatása szerint ezek a leletek a későrómai mázas kerámiával egy rétegben feküdtek, melyet egy égésréteg zárt le. E fölött sötétszürke, majdnem fekete színű, finomabb anyagú szintén besimított díszű kerámiát talált. Számunkra ez a tény azért fontos, mivel a lébényivel rokontípusú kerámiai anyag kimondottan későrómai mázas kerámiával egy rétegből került elő és az égésréteg tanulsága alapján a tábor feldúlását megelőző időszakból. A kétféle besimított díszű anyag tehát itt jól elkülöníthető egymástól. 24 Várható, hogy a tábor területén folyó ásatások világos képet adnak majd a hunkori „komplexumban" levő anyag időrendi szétválasztásához. Áttekintve a lébényi germán sírban talált tárgyak párhuzamait, a sír kronológiai helyzetének megállapításánál arra az eredményre jutunk, hogy azok időben a IV. sz. vége és az V. sz. közepe közé helyezhetők. A sírban szereplő fémtárgyak azonban a pontosabb kronológiai meghatározásra kevésbé alkalmasak, mivel ezeket aránylag hosszú időn, mintegy 60—80 éven át a legkülönbözőbb barbár népek használták. Ezért a sír keltezésében a leggyorsabban pusztuló tárgyakra, az üvegpohárra, fésűre és agyagkorsóra támaszkodunk, melyeket e tekintetben perdöntő jelentőségűeknek tartunk. Mint azt már az előzőekben kifejtettük, mindhárom tárgy a IV. sz. utolsó és az V. sz. első évtizedeire utal. A sír földbekerülésének korát tehát erre az időpontra, de mindenképpen 433 előttre kell helyeznünk, amikoris Pannónia Príma tartomány is hun fennhatóság alá került. 25 20 Uo. 10. t. 12. 21 Alföldi i. m. XXXI. t. 4. 22 Reinerth, H., Vorgeschichte der deutschen Stämme. III. (Leipzig, 1940) 1168., 246. kép. 23 Alföldi i. m. i50. 24 Leletanyagunk feldolgozásához nyújtott rendkívül fontos adatokért Jan Dekan professzor úrnak ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki. 25 Barkóczi L. — Bóna L, Pannónia története. (Bpest, 1963) 140. 111
