Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Pusztai R.: A lébényi germán fejedelmi sír

A kardhüvelyvég hossza 18,5 cnv ; szélessége' a cm. Délvilágának kisebbik átmérője 1,7 cm. A kardhüvelypánt 5,5 anHi«5d8u%s*» flam széles. 10. Aranycsat (3. ábra 2 a-b). Teljesen hasonló a 6. sz. alatt leírthoz, azzal a különbséggel, hogy valamivel nagyobb nála. Hossza 3,6 cm. A csatkarika átmé­rője 1,7 cm. A csattest átmérője 1,8 cm, magassága 7 mm. A szíjbefogórés 2 mm széles. Súlya 17,79 gr. A csatra eredeti helyzetében a váz jobb lábának sarokcsontja alatt találtunk. A sír megbolygatott részéből kikerült homok átvizsgálásakor kerültek elő az alábbiakban leírt tárgyak: 11. Arany ruhadísz (3. ábra 5.). Vékony aranylemezből félkörívesen dombo­rított W alakú ruhadísz. öt vékony kis lyukon keresztül varrhatták fel a ruhára, melyek közül kettő a végeknél és három a sarkoknál található. Hossza 3,7 cm, szélessége 2 2 cm. A lemez szélessége 2 mm. Súlya 0,34 gr. 12. Szíjbujtató karika (6. ábra 3. sz.). Valószínűleg a kardhoz tartozott. Ezüstből készült. Karikája körátmetszetű, forgórészénél elvékonyodik. A karika egy vastagabb és hosszú, végénél és visszahajlított részénél is töredékes ezüst pánton forog. Anyaga is amellett szól, hogy az ezüstveretű kard tartozéka lehe­tett, valószínűleg a kard felerősítő szíjazatát bujtatták ezen keresztül. A karika átmérője 1,2 cm. A töredékes felerősítő fül hossza 2,6 cm. 13. Rombuszfejű szegecs (6. ábra 5, 6.). Két darab került elő. Mindkettő tel­jesen azonos nagyságú és formájú. Ezüstből készültek. Fejlapjuk rombusz alakú, peremük lecsiszolt, szegrészük elkalapált, melyeken egy-egy lemezből köralakra kivágott alátét található. A rombusz alakú fej hossza 1,3 cm, szélessége 0,7 cm. A szegecsek befogórésze 9 mm vastagságú, ezért valószínűleg nem bőrt, hanem vastagabb anyagot, talán fát fogathattak velük össze. 14. Egyfülű agyagkorsó (8. ábra). Világosszürke színű, korongolt. Kitűnő égetésű. Felülete lesimított, fényezett. Hangsúlyozott gyűrűs talpon áll. Kettős csonkakúpból összetett forma. Felső része összeszűkül és hengeres nyakban foly­tatódik. A váll alsó harmadát a perem alól kiinduló, közepén elvékonyított, ket­tős osztatú szalagfül hidalja át. Hasi része élesen profilált. Efölött 1 cm-re vas­tag, bemélyített vonaldísz fut körbe, mely közvetlenül a fül alatti részen szakad meg. A hasi él és a vonaldísz között sűrűn egymás mellé besimított X alakú vonalakból alkotott, szalagszerű díszt találunk. Az edény nyakát három, egy­mástól egyenlő távolságra elhelyezett plasztikus, gyűrűszerű borda díszíti. Az edény vállát — a nyak legalsó plasztikus gyűrűdísze és a hasi él fölött bemé­lyített vonaldísz között — 14 darab függőleges irányú kannelurás pálmetta-dísz tagolja. Félköríves végüknél hasonló ritmusban haladó besimított girland-díszt talá­lunk. A palmetták közül minden harmadikon besimított hálóminta van. A korsó —i akár technikai kivitelezését, akár művészi kiképzését tekintjük — jó felké­szültségű keramikusműhelyről tesz tanúbizonyságot. A korsó pereméből kb, 1—2 cm magasságú rész hiányzik. Máskülönben ép. Jelenlegi magassága 34 cm, szájátmérője 6 cm, talpának átmérője 10,5 cm. Mint arra már előzőleg a sír leírásánál utaltunk, a sírból kilapátolt föld átvizsgálásakor többek között egy kis edénytöredék is előkerült. A korsót a sír feltárása után ajándékozták a múzeumnak. Szintén Kovács György homok­bányájában akadtak rá. A sírhoz való tartozása vitán felül megállapítható, mivel az általunk megtalált töredék az edény nyakához pontosan hozzáilleszthető volt. A korsó a sírban csak a koponyától nyugatra lehetett, mivel értesülésünk sze­105

Next

/
Oldalképek
Tartalom