Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Mithay S.: Zselizi típusú leletek a Győr Pápai vámi újabb-kőkori lakótelepen

lehetett, mert az egykori agancstőnél faragások nyomai látszanak. A megmunkált nagyobb állati csontokon kívül a feltárásnál talált kisebb madárcsontokon is a csiszolások nyomai látszottak. Az egyik vékony csont felülete fényes lett minden oldalán a csiszolástól, illetve a sok simítástól. A csiszolt kőeszközök közül meg kell említeni egy grafitos kvarcitból készült, törött oldalú és fokú, sötétszürke színű kővésőt (I. t. 5.), amely a 24. gödörből került ki. Ugyanebből az anyagból csinálták azt az ép kaptafaalakú csiszolt kőbaltát is, amely szórványosan került elő (I. t. 21.). Egy sötétzöld színű, csiszolt, nyakas balta is volt itt. A 4. gödörben legújabbkori bolygatásban pedig egy szürke színű kőbuzogánynak féltöredékét találtuk. Anyaga az olivinszemcsékből ítélve, bazalt. A nyéllyuk fúrási kísérlete fényes felületű. A pattintott kőeszközök anyaga a kova. Legnagyobb valószínűség szerint ez az anyag dunai hordalékból származik és az Alpokból való. A csiszolt kőeszközök grafitos kvarcit anyaga szintén nyugati származású. Könnyen lehet, hogy a fent említett kőbuzogány bazalt anyaga a Ság-hegyről való. A szerpentinnek lelőhelyünkhöz legközelebbi előfordulási helye a Kőszeg-rohonci hegység. A tűzhelyeken talált homokkövek meszes homokkőből és kovával keveredett csillámgneiszből valók. A csillám muszkovit.

2 A fenőkövek csak töredékekben maradtak ránk. A 24. gödörben egy piros színű, egyik oldalán lapos és sima követ találtunk, amelyen kőeszközöket élesíthettek nagy keménysége miatt. Egy másik, szintén piros színű, lapos homokkő csillámos szerkezetű, amelyet érdes volta miatt dörzsölőkőnek kell tekintenünk. " Egy szürke homokkőből készült hálósúlyon (I. t. 7.) jól látszanak a felerősítés nyomai. Felülete erősen kormos, mert tűzhely mellett volt a 18. gödörben. Vöröses színű homokkőből faragták azt a hálósúlyt, amelynek foka elkeskenyedik, másik vége kiszélesedik. Keskenyebbik végét átfúrták. Sárgás színű egy újabb hálósúly és nagyjában patkóalakú, felső részén átfúrt (I. t. 10.) Előkerült a telepen négy hengeres, végei felé elkeskenyedő és hosszában átfúrt agyagtárgy is. A színük szürkés és sárgás. A 30. gödörből előkerült szürke színű (I. t. 15.), egyik vége kissé elkeskenyedik és hosszában átfúrt. Hódmezővásárhelyen a Kökénydombon hasonló tárgyakat találtak.

3 Ezek még egyszer olyan hosszúak, mint a pápai vámnál találtak. A telephelyünkön előkerült hengeres tárgyakat hálósúlyoknak tekintjük. Tordoson az „agyaggyöngyök" enyhén, kettősen csonkakúposak, de nagyjában a pápai vámiakhoz hasonlóak.

4 A lakótelepen ütőkövek is előkerültek, amelyek közül az egyik rózsaszínű és világosbarna foltú. Ez a szerszám egyszerű folyami kavics, felületén jól látszanak a kopásnyomok. A 18. gödörben talált tűzhelyen került napvilágra. A 12. gödörből előkerült ütőkő szürke színű, kétoldalán kissé nyomott, gömbalakú. Egész felületén ütésnyomok látszanak. Egy nagyjában téglalap alakú fenőkő a 31. gödör felső rétegeiből került ki. A töredék szürke színű és mind a négy felülete simára csiszolt. Telephelyünkön a durva házi kerámia sok töredéke került elő. Ezeknek a cserepeknek a ídíszítése változatos. Az edény egykori felületén körömcsípéssel díszítettek. Ez a díszítés együtt fordul elő az ujjbenyoimkodással. Egy nagyobb, világosbarna színű cserépen a csípések és a benyomkodott díszek egész fűzére látszik. Az egyik füzér a peremmel párhuzamosan halad, a másik függőlegesen, 2 A kőeszközök mineralogóiai vizsgálatát a soproni Erdészeti Főiskola Kőzettani Osztályának köszönhetem. 3 Banner J., A kökénydombi neolithkori telep. Dolg. VI. (1930) VI. t. ,14., 86. 4 Roska M., A Torma Zsófia-gyűjtemény. (Kolozsvár, 1941) CXVII. t. 11. 9