Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története
Károlyi Lőrinc 27 győri nagyprépostnak 1747-nben jelent meg a győri Streibig nyomdában a helytörténeti irodalom becses alkotása, 28 mely a püspökség történetén kívül számunkra értékes adatokat tartalmaz a székesegyház ismertetésénél. Ö az első győri író, aki megemlékezik a székesegyház északi oldalán, a pillérbe falazott Victoria oltárról és Laziust idézve kissé bővebben foglalkozik annak korhatározásával. 29 E másféloldalas régészeti fejezet inkább epigraphiai vonatkozású. Megemlékezik egy olyan sírkőtöredékről is, mely a szakirodalomban azóta is kevéssé ismert. A székesegyház íbaloldali mellékhajójának apszisában levő pillérbe falazva kb 10 m magasan egy mellképes, felirat nélküli sírkőtöredék látható, melyet tudomásunk szerint Károlyi említ először. Római császár ábrázolását látja benne. 30 Schoenwisner Hadrianusra gondol, 31 Czech is így említi 32 . Azóta megfeledkeztek róla és mintegy száz év múlva Lovas Elemér határozta meg helyesen, hogy mellképes női ábrázolásról van szó, mely egy sírkő felső része. 33 1782-ben Bécsben jelent meg Róka Jánosnak, győri születésű váci kanonoknak 34 latin nyelvű könyve Dissertatio de Jaurino címen. A tanulmány szerzője győri származása miatt a Janus Arrabonensis nevet viseli. A város fekvését, nevének kialakulását és (történetét tárgyalja a maga koráig, meglepően sok irodalmi hivatkozással, melyből megállapíthatjuk, hogy járatos volt a régi és a korabeli szakirodalomban. Munkájának régészeti vonatkozása már valamivel több, mint Károlyi Lőrincé. A város kialakulásáról azt imondja, hogy Arrabona a II. században még nem lelhetett város, de már lakott hely és ennek bizonyítására idézi a helyben talált feliratos köveket. Mindenekelőtt a sokak által már régebben emlegetett, de elveszett, Hadrianusnak ajánlott oltárkövet, mely egykor a székesegyház főoltára mellett állt. 35 Ezután a székesegyház pillérébe befalazott, Károlyinál már említett Victoria oltárkőről beszél, melyet Apianus fedezett fel egy győri házban s később építettek be jelenlegi helyére, 36 és Laziusra hivatkozva foglalkozik a püspöki palota konyhájának falába épített, Marcia Candida sírkövével, mely ugyancsak elveszett. 37 Kis hibákkal közli továbbá a ma már ismeretlen helyen lappangó Aurelius Dorison fehér márvány sírkövét. 38 Károlyi Lőrinc nyomán kitér a felirat nélküli ábrázolásos sírkőtöredékre is. 39 Gondolatmenete világos, a régészeti emlékeket ügyesen építi be a helytörténetbe, felkészültsége általánosságban megfelel a kor szín27 Schoenwisner, (269), (1791) 243. 28 Károlyi, (1747). 29 Uo. 12. 30 Uo. 13—14. 31 Fejér, TGy (1820) IV. 7. 32 Czech, (48), MTÉ (1831—1832) 322. 33 Lovas, (131), GySz (1930) 198—199. 34 Nagy Iván (214), AÉ (1874) 127. 35 Arrabonensis, (1782) 6. Az oltárt Mommsen a CIL III 4366. számon vette fel jegyzékbe; Gruteruson, Pagiuson és Laziuson kívül hazai és győri kutatók is megemlítik, így Schoenwisner (268), (1781) 113—114, Fejér i. m. 6., Czech, (48), i. m. 321. és Méry, (187), GyBGÉ (1876) 66. 36 Arrabonensis i. m. 6—7. 37 Uo. 8. — Mommsen a CIL III 4383 szám alatt ismerteti a követ. Győri irodalmát közöljük: Czech, (48), i. m. 332—33., Méry, (187), i. m. 67., Lovas, (131), i. m. 103. 38 Arrabonensis i. m. 8—9., Mommsen a CIL III 4369 szám alatt vette nyilvántartásba, győri irodalma: Czech, (48), i. m. 331., Méry, (187), i. m. 67., Börzsönyi, (38), 260., Lovas, (131), i. m. 102. 39 Arrabonensis i. m. 10. 8
