Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története

létre a megegyezés, így a Közgyűjtemények Országos Felügyelősége még 1936. augusztus 29-én sem tudott állást foglalni a kérdésben.

390 1937-ben a múzeumi célra fenntartott helyiségek ügye már a város közvéleményét is nyugtalanította, ezért a polgármester a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsához fordult, hogy a kiállítási helyiségek egy részét állandó képtár céljára rendelkezésére bocsátaná, átadva a város által évek óta vásárolt festményeket, egyúttal letétként képeket és szobrokat kér a Szépművészeti Múzeum anyagából.

391 A polgármester 6201/1937. sz. ügyiratában utasítást ad Győr múltját bemutató könyv- és metszetkiállításra, valamint Győr városi és Győr megyei múzeumegyesület létesítésére.

392 Az addig összegyűlt múzeumi anyag őrzésével Jenéi Ferenc tb. alkönyvtárost bízták meg,

393 aki munkáját Lovas Elemér útmutatásai alapján végezte. 1938-ban a Szent István Jubileumi Bizottság május 20-án tartott közgyűlésén javasolta a Bencés Rómer Flóris Múzeum megfelelő elhelyezését, nyilvánossá tételét, s amíg ez megvalósul, átmeneti időre városi múzeum létesítésére gondol.

394 E javaslatot a Belügyminisztérium 1938. december 20-án 107.680/1938. sz. leiratában a maga részéről jóváhagyja, de a vallás- és közoktatásügyi miniszter átiratára hivatkozva nem helyesli a Városi Múzeumnak mintegy kisegítésként, átmeneti időre történő létesítését. Javasolja, hogy a város letétként kérje el a bencés rendtől a Rómer Flóris Múzeum anyagát a Városi Múzeum számára, „mert az említett gyűjteményt 1859-ben a cs. és kir. központi bizottmány hivatalos gyűjtőihellyé nyilvánította s azóta mint ilyen végzett Győr város és Győr vármegye területén gyűjtést és ásatást. Ez a gazdag, de siralmas állapotban tartott s a nyilvánosság számára úgyszólván hozzáférhetetlen anyag olyan egyetemleges győri és Győr megyei jelentőségű gyűjtemény, amely a közhatóságok támogatásával Győr város és vármegye közönsége javára gyűjtetett össze".

395 A Városi Múzeum a gyakorlatban tulajdonképpen személyi feltételek hiányában még nem működhetett. Fejlődésében további lépést jelentett a várostörténeti gyűjtemény létrehozása, melyet a polgármester a Belügyminisztérium 107.680/1939. sz. leirata alapján engedélyezett. „E leirat hagyja jóvá a törvényhatósági közgyűlés ama határozatát, mellyel a városi múzeum létesítését határozta el... A gyűjtemény anyagának alapját azok a képek, térképek, metszetek képezik, melyeket ezideig a város hivatalszobáiban szétszórtan őriztek s melyeknek egybegyűjtését és a várostörténeti gyűjteményben való kiállítását elrendelem. Ide kerülnek mindazok a régészeti emlékek is, melyeket a közművelődési ügyosztály ezideig az utóbbi években összegyűjtött".

396 E határozatban már szó van a régészeti emlékekről is. 1937-ben a gázgyárral átellenben levő telken, 1938-ban pedig az épülő repülőtéren folyt kisebb leletmentő ásatás. 1939- és 1941-ben a város megbízásából a Nemzeti Múzeum Koroncón végzett ásatásokat, a Városi Múzeum részére.

397 A gázgyárral 390 XJM irattára, A KOF levele. 391 Uo. a polgármester 5425/1937. sz .április 17-i levelének másolata. 392 Uo., a polgármester levele. 393 Uo., a 119558/1937. sz. polgármesteri ügyirat másolata. 394 Uo., a közgyűlési jegyzőkönyv kivonata. 395 Uo., a hivatkozott ügyirat másolata. 396 Uo., a polgármester 6939/1939. sz. levelének másolata. 397 Erre vonatkozó levelek és iratok a XJM irattárában, valamint Mithay— Bottyán (204), GySz (1940) 174—183., Gallus (80), GySz (1942) 39—46., Lovas—Mithay (148), GySz (1938) 174—179. 63