Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története

vántartásba 1932. június l-ig."

364 Ez az elutasító döntés annál is inkább érthetetlen, mert 1930 decemberében a városi közgyűlésen a Czuczor Gergely u. 17. sz. Bálint Mihály-féle alapítványi ház sorsáról úgy döntöttek, hogy azt egy múzeumot magábafoglaló kultúrház céljára kell felhasználni.

365 A kultúrház mégis megvalósult, mert 1935-ben elkészült, de további történetével nem itt, hanem a városi múzeum tárgyalásánál foglalkozunk. Igen jelentős Lovas Elemér szakirodalmi munkássága, melyet a 30-as években folytatott. A régiségtár rendezése, leltározása, olaszországi tanulmányútjai révén olyan szakismeretekre tett szert, hogy évenként szinte ontja a tudományos cikkeket. Bizonyos mértékben a sikertelen múzeumi ügyek miatt menekül a tudományos munkába, így 1938. június 22-én a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak 10—691/1938. sz. rendelete is elkeseríti, mely szerint a győri múzeumot nem tekintik közgyűjteménynek és a soproni Városi Múzeum ásatási körzetéhez csatolták. Meg is jegyzi erre, hogy ez a rendelkezés „tragikussá teszi a régiségtár sorsát".

366 Elkedvetlenedése megmutatkozik a múzeumi anyag gyarapodásában is, mert állandóvá lesz az évenkénti csökkenő szaporulat, s maga a régiségtár is elveszti a 30-as évek végére nyilvános jellegét, mert a helyszűke miatt nem látogatható, még a gimnáziumi oktatásra is úgy viszik fel a termekbe a szemléltető anyagot.

367 A 40-es évek elején a gyarapodás megszűnik, a jelentések szerint már csak a tudományos kutatás céljaira szolgált.

368 Ekkor készült el Győr város monográfia sorozatában Gallus, Mithay és Fettich munkája. A múzeum állományáról Lovas idejéből a legutolsó kimutatást 1933-ból ismerjük. Ebben nem szerepelnek a duplumpénzek, azokat kivéve a gyűjtemény így oszlott meg:

369 Ös és római készítmények 4 637 Ujabb készítmények 14 555 Római pénz 4 643 Ujabb pénz 8195 Összesen 32 030 Lovas Elemér szakirodalmi tevékenysége már a 20-as évek végén tapasztalható. A Históriában a magyar történetírásról értekezik,

370 majd a győri múzeum VII—

X. századi kardjait ismerteti.

371 A 20-as években végzett kisebb leletmentésekről, így Kisárpásról ír,

372 a bágyogi avar temető sírjait mutatja be,

373 majd később a győri és a rábatamási kelta leleteket publikálja.

374 A régiségtár rendezése során elkészítette a római kori feliratos és domborműves kőemlékek kataszterét is,

375 mely azóta is nélkülözhetetlen a kutatás számára. Olaszországi tanulmányútja alkalmából két olasz nyelvű munkája is megjelent a római kori 364 11.129/1931. sz. akta a XJM irattára és Lovas (145), GySz (1937) 64—65. 365 GySz (1930) 93. 366 Louas (122), GyBGÉ (1939) 198. 367 Uo. GyBGÉ (1940) 89. 368 GyBGÉ (1942) 96., (1943) 70., (1944) 20. 369 Lovas (135), GyBGÉ (1933) 35. 370 Louas (125), História (1928) 4. sz. 1—4. 371 Lovas (128), Hadimúzeumi Lapok (1929) II. füzet 48—51. 372 Louas (121), AÉ (1927) 204—209. 373 Louas (130), AÉ (1929) 248—258. 374 Lovas (151), FA (1939) 88—94. 375 Lovas (131), GySz (1930) 99—103., 195—201. 61